Az utolsó magyar zsidó, aki Huszton él

Öt ország állampolgára volt, pedig sehova sem költözött a szülőföldjéről egész életében. Klein István 1928-ban született, nemrég töltötte 91. születésnapját, ma ő az utolsó magyar zsidó az ukrajnai Huszton.

A Klein család története klasszikus kárpátaljai magyar történet is lehetne, azonban zsidóságuk miatt még több üldöztetést és nehézséget szenvedtek el, mint honfitársaik. Klein István édesapja fiatalként végigharcolta az első világháborút, négy kitüntetést kapott helytállásáért. Amikor hazatért a frontról, Huszt Csehszlovákia része lett. Kleinék elsősorban magyarnak, és másodsorban zsidónak vallották magukat.

Csehszlovákia felbomlása és a magyarok bevonulása előtt, Huszt és környéke egy rövid időre ukrán nacionalisták kezébe került. Ebben az időben, 1938 májusában az ukrán vezetés a Klein családot kiutasította az általuk ellenőrzött kárpátaljai területről. A kényszerű költözést Csapon vészelte át a Klein család, az édesapa szülői házában.

Klein István

Később Kárpátalja visszakerült Magyarországhoz, és a visszacsatolt részeken élőknek igazolniuk kellett, hogy az Oszták-Magyar Monarchia állampolgárai voltak korábban, azaz jogosultak a magyar állampolgárságra.

Klein István elmondása szerint az édesapja az igazolások megszerzése közben a hadilevéltárban megtalálta a felesége dédnagyapjának az iratait, amelyek azt bizonyították, hogy magyar hazafiként harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. A család büszke volt, ez azonban nem sokat ért már akkoriban, mert már hatályban voltak a zsidó törvények.

A Klein család a megszállók szemében magyarnak számított, a magyarságukat csak a magyarok vonták kétségbe.

1944-ig viszonylagos nyugalomban élhettek Huszton, de a gettó kialakításakor a család Kistarcsára menekítette a gyerekeket, akik ott egy pincében bujkáltak, és csak az oroszok bejövetelekor tértek csak vissza Husztra.

Klein István és felesége

Kleinnék abban a tudatban tértek haza, hogy a cseh világ jön vissza, arra nem számítottak, hogy Kárpátalja a Szovjetunióhoz kerül.

Egy szót sem beszéltem oroszul vagy ukránul, meg kellett tanulni oroszul, hogy boldogulni tudjunk. Az iskoláimat már oroszul fejeztem be, Lembergben elvégeztem a jogi egyetemet, de mivel nem voltam párttag, nehezen tudtam elhelyezkedni. Dolgoztam közjegyzőként, de onnan kitettek, mert egy ungvári kádernek kellett a helyem, akit szintén kirúgtak.

A független Ukrajna létrejötte után a kárpátaljai magyar pártnak, a KMKSZ-nek (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) is alapítója volt Klein István, majd a falon levő oklevélre mutat, amit azért kapott az Izraelben élő kárpátaljai közösségtől, mert egész életében hangoztatta, hogy ne hagyják elpusztulni a huszti zsidó hitközséget és a templomot.

Függetlenül attól, hogy én járok templomba vagy nem, a templomnak és hitközségnek lennie kell.

A teljes cikk itt olvasható:

https://www.origo.hu/itthon/20190816-az-utolso-magyar-zsido-huszton.html?utm_source=hirkereso&fbclid=IwAR1tUp5xnT6BvZ6V90PBZ5IpxidOA8kKePPj-YkgE4Qf7uthUkNPXbiV5BU

Még több Kibic

Újabb héber utónevek váltak anyakönyvezhetővé Magyarországon

2025.01.22.19 óra ago
A 2024-es év új divatot hozott a névkérelmezésben. Miközben gyakorlatilag eltűntek a skandináv nevek, megszaporodtak a héber és görög eredetűek.

Vörös festékkel öntötték le Szenes Hanna falfestményét a Frankel Leó úton

2025.01.21.2 nap ago
Az esetről Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere számolt be. A rendőrség dolgozik az ügyön.

Felhívás diákok részére a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából

2025.01.20.3 nap ago
A Mazsike arra kéri a diákokat, hogy keressék fel a lakhelyükön lerakott botlatóköveket, és mécses meggyújtásával, emlékkavicsok elhelyezésével emlékezzetek meg az áldozatokról.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »