Nemes Nagy Ágnes zsidókat mentett a háború alatt a férjével
A költő nemrég, január 3-án lett volna 98 éves. 1997-ban Világ Igaza díjat kapott a Jad Vashemtől.
Nemes Nagy Ágnes szülei az Ugocsa megyei Halmi községből vándoroltak Budapestre az I. világháború után, lányuk már itt született 1922. január 3-án. A Baár-Madas Református Leánylíceum tanulója volt, az iskola igazgatója Áprily Lajos költő volt, aki meghatározta költői pályáját. Később a Pázmány Péter Tudományegyetemen megismerte Szerb Antalt, Halász Gábort, valamint Lengyel Balázst, akivel később össze is házasodtak.
Lengyel Balázs 1942 őszétől katonai szolgálatot teljesített, hadműveleti területen volt. 1943-ban először Becsén, azután pedig a Muraközben mint karpaszományos szakaszvezető, hadapród őrmester teljesített szolgálatot. Később megszökött a katonaságtól, és Budapesten bujkált. Eközben Nemes Nagy Ágnessel több zsidót is megmentettek.
- április 20-án házasodtak össze.
Bár ma már úgy emlékszünk rá főként, mint a korszak szinte egyetlen elismert költőnőjére, aki főként rideg, tárgyias verseivel maradt meg a köztudatban, kutatások nemrég felfedték Nemes Nagy Ágnes költészetének életében nem publikált részét, amelyben sokkal érzelmesebb és a női létet fókuszba állító versek is találhatók.
Kutatók szerint Nemes Nagy Ágnes szándékosan rejtette el a világ elől ezeket az alkotásokat, szembe akart menni a női alkotókat beszorító előítéletekkel, be akarta bizonyítani, hogy ő is képes olyan „racionális” művek létrehozására, mint férfi vetélytársai.
1958-ban elváltak egymástól Lengyel Balázzsal, a férfi későbbi visszaemlékezései szerint nagyon nehéz volt együtt élni Nemes Nagy Ágnessel, akinek nehezen viselhető hangulatingadozásai voltak, az idegállapota megviselt volt, tele volt lelki sebekkel.
„Ha a nyomorító társadalmi-politikai viszonyokat tekintetbe veszem, az évtizedekig tartó szegénységet, a fordításokkal való munka csaknem állandó kényszerét, az irodalmi mellőzést, mert csak utolsó éveiben változott, bizony volt oka mindenféle érzékenységre”, nyilatkozta Utószó című könyvében.
Nemes Nagy Ágnes csak a hetvenes, nyolcvanas években, vagyis nagyjából 50 éves korában lett a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége, kapcsolatot tartott az emigrációban élő költőkkel, írókkal, több külföldi felolvasóesten, írótalálkozón is részt vett.
1983-ban 61 éves korában életműve elismeréseként megkapta a Kossuth-díjat, 1991-ben pedig alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Budapesten hunyt el 1991. augusztus 23-án.
1997-ben férjével együtt posztumusz megkapta Izrael Állam Jad Vasem kitüntetését.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
