Két rendkívüli nő, akik sokat tettek a zsidókért

Golda Meir Izrael állam megalapítóinak egyike. Karády Katalin színésznő, az 1940-es évek dívája, aki zsidó gyerekeket mentett a háború alatt, és később Világ Igaza díjat kapott a Jad Vashemtől. Meir 40 éve, december 8-án halt meg, Karády pedig 109 éve, december 8-án született.

Golda Meir Izrael Állam alapítóinak egyike, 1969 és 1974 között Izrael miniszterelnöke, a világ harmadik női miniszterelnöke, külügyminiszter, munkaügyi miniszter. Az izraeli politika vasladyje, akiről Dávid Ben-Gúrión miniszterelnök egyszer azt találta mondani: „Golda az egyetlen igazi férfi a kormányomban.”

Golda Meir

 1948. május 14-énGolda Meir egyike volt annak a tizenkét politikusnak, akik kézjegyükkel elláthatták Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatát. Erre később így emlékezett: „Miután aláírtam, sírtam. Amikor iskolás gyerekként az amerikai történelmet tanultam, azokról is olvastam, akik aláírták az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Olyan hihetetlen volt, hogy azok valódi emberek voltak és az valóban megtörtént. És akkor én is ott ültem és aláírtam a függetlenségi nyilatkozatot.”

 1949-től 1956-ig Izrael munkaügyi minisztere volt, majd 1956-tól Dávid Ben-Gúrión kormányának külügyminisztere.  Amikor miniszterelnök lett, Izrael az 1967-es hatnapos háborúban aratott győzelem eufóriájában élt. Ezért nem látta értelmét, hogy a palesztinokkal érdemben tárgyaljon a megszállt területekről. Sokat idézett mondása szerint „A béke akkor jön el, ha majd az arabok jobban szeretik gyermekeiket annál, ahogy minket utálnak.”

Golda Meir interview extract | Israel | This week | | 1970

An extract from an exclusive interview with Golda Meir – dubbed the „Iron Lady” of Israeli politics. Shown on British Television in 1970 If you would like to license a clip from this video please e mail: [email protected] Quote: VT101033

Kormányzását mindazonáltal a koalíción belüli harcok és nézeteltérések kísérték végig, melyeket biztos kézzel igyekezett mederben tartani. 1973-ban, kormányzása legvégén tört ki a jom kippuri háború, melyből Izrael újra győztesen került ki. 1974. április 11-én lemondott a kormányfői tisztségről. Utódja Jichak Rabin lett.

80 évesen hunyt el Jeruzsálemben. A Herzl-hegyen temették el.

Karády Katalin első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.

A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo.[5] Három hónapig tartották fogva, megkínozták, kis híján agyonverték. Az énekesnő szörnyű egyéni sorsa ellenére a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket (köztük Gömöri Jánost) a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket.

Karády Katalin

A háború után fokozatosan mellőzötté vált. 1945–48 között még az Operettszínház foglalkoztatta, több operett főszerepét játszotta el, de az újrainduló magyar filmgyártás már nem számolt vele: A kommunizmusban nem jutott hely a Horthy-rendszer ünnepelt sztárjának. 1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé budapesti nagyszínházban.

1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot, s New Yorkban telepedett le, ahol egy kalapszalont vezetett. Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt.

A Knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozta Karády Katalinnak.

No Title

No Description

 

Még több Kibic

Eurovízió-győztes izraeli dallal érkezik az HBO sikersorozatának következő évada

2025.02.18.19 óra ago
Mint kiderült, a Távol-Keleten nagy népszerűségnek örvend az 1978-ban az Eurovíziós Dalfesztivált megnyerő A-Ba-Ni-Bi című dal.

Négy díjat is kapott a holokauszt-túlélő magyar építész történetét elmesélő film a BAFTA-gálán

2025.02.17.2 nap ago
A Brutalista mellett egy másik zsidó témájú film is elismerést kapott a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia díjkiosztóján.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »