A halálfélelem szexualizálja az embert

F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvéből készült az Oscar-díjra jelölt Akik maradtak című film. Interjú a pszichológus-íróval, aki szerint a könyv emlékállítás a szülőknek, felmenőknek, amelyben a szép-emberit akarta megírni egy ocsmány-emberi korról.

Pszichológusként szépirodalmat írni. Csak elsőre szokatlan párosítás. Mennyiben alkalmazta a pályája során tapasztaltakat a szereplők lélekábrázolása során?

Természetesen ugyanaz a fejem gondolkodik, akár szépírás, akár szakírás készül. Remélem, mások is úgy gondolják, hogy pszichológiailag teljesen hiteles a szereplők és események leírása.

A korszakot sok mű feldolgozza. Az ön könyve és a filmadaptáció ezt egész más szemszögből teszi. Gázkamrák nélkül. Lehet még újat mondani a témában?

Az én könyvem egy post-holocaust történetet mond el, vagyis nem a vészkorszak történéseit. Ebben biztosan sok újat lehetne még elmesélni – nekünk, akik ebben nevelkedtünk.

F. Várkonyi Zsuzsa

„Szerintem mi jártunk rosszabbul, mint akik elmentek.” – hangzik el a film emblematikus mondata. Fel lehet-e teljesen dolgozni ekkora traumát, mint a család – ily módon – való elvesztése?

Nem. Nem lehet. Bárki pszichológus tapasztalata szerint lehetetlen nyomtalanul eltüntetni egy ekkora traumát. „Féken tartani” az emlékeket persze sokféleképpen lehet, akár sikeresen is, de „teljesen feldolgozni” – ilyen csodát még nem látott a világ.

Személyes érintettsége is van a témában? Ha igen, egy kicsit önterápiának is szánta a könyv megírását?

Igen, családomból 32 ember pusztult el 44 nyarán, tehát csak négy évvel a születésem előtt. A „könyvírás mint önterápia” nem abszurd megfogalmazás, de mivel közel 40 éve pszichoterapeuta vagyok, ez a feldolgozó  folyamat enyhén szólva nem most kezdődött. 

A legújabb kutatások szerint a holokauszt traumája öröklődik. Ön szerint?

Tudjuk: epigenetikus információ-átadásnak nevezték el a kutatók. Például háború után született gyerekek pszichoterápiájából és álmaiból is tudjuk, hogy felmenőik traumái megjelennek tudattalanjukban. Ez nemcsak a holocaust-traumára igaz.

Nem a lélek, az emberi kapcsolatok poklát mutatja, hanem a szépet, a gyógyulást, két ember egymásra tett megváltó hatását. Azért tett így, mert véleménye szerint ebből van hiány világunkban?

Nem ezért – bár örülök, ha emiatt még „hiánypótló” is lehet a könyvem –, hanem egyszerűen azért, mert azt akartam megírni, amiben én és kortársaim felnőttünk. Ez egyfajta emlék-állítás szüleinknek, felmenőinknek.

Bátor dolog a „metoo” korában egy fiatalkorú lány és egy középkorú férfi mély kapcsolatát színre vinni. Ön miben látja Aldó és Klára barátságának lényegét? Egyes vélemények szerint a film túlhangsúlyozza a fiatal lány és választott apja viszonyának erotikus oldalát. Mit gondol erről?

Regényemet 2002/03-ban írtam – amikor még szó sem volt metoo-ról! Hogy én mit gondoltam a főhősök kapcsolatáról, az a könyvből tudható. Ez mindvégig egy életmentő egymásba-kapaszkodás, aminek semmilyen erotikus vonatkozása nincs – amíg egy halálfélelmes éjszaka át nem töri ezt a gátat. Aki élt már át hirtelen támadt halálfélelmet, tudja, hogy ez az állapot „szexualizál”. Aki ilyet nem élt át, az ezt nem tudhatja. Nekem nagyon tetszik, ahogy a film ezt képileg megoldotta.

Szőke Abigél az Akik maradtak című filmben

A filmet Oscar díjra nevezték legjobb nemzetközi játékfilm kategóriában. Számított ekkora sikerre? Mit érzett, mikor megtudta a nagy hírt?

Hát nagyszerű meglepetés! Nem mintha e nélkül nem éreztem volna páratlanul szépnek a filmet, de hát egy ilyen nevezés nemcsak a művészi minőségen, hanem sok más tényezőn is múlik.

Pszichológusi praxisában vannak-e, akik a könyve olvasásának hatására keresik fel?

Inkább négy pszichológiai könyvemről szoktam hallani, hogy azok alapján keresett fel egy-egy kliensem. Pusztán a regény olvasása kapcsán – ilyesmiről nem tudok, de lehetséges.

A könyv címe Férfiidők lányregénye. A férfiidőket, azt hiszem, nem kell magyarázni. Mennyiben „lányregény”?

Természetesen ez a műfaji megnevezés a korszak iróniája akart lenni. Annyiban talán mégis stimmel (a „lányregény” szó negatív felhangjai nélkül), hogy a női világlátás áll a történet fókuszában.

 Tervez a közeljövőben ismét szépirodalmi könyvet írni?

Igen, de ezek inkább novellák lesznek, nem egy egybefüggő regény. Ez még nem ígéret – én lassan dolgozom, negyvenegy év alatt csak kilenc önálló könyvem jelent meg, tehát úgy 4-5 évig érlelek egy hosszabb mondanivalót. Eközben persze közel egy tucat tanulmányom megjelent már gyűjteményes kötetekben.

 A művészettel is lehet gyógyítani. A katarzis személyiségformáló hatását senkinek nem kell bizonygatni. Úgy érzi, sok embernek segített a könyv megírásával?

Remélem! Mindig örülök, amikor olvasók ilyesmit jeleznek vissza. Még a német kiadás olvasóitól is kaptam megható visszajelzéseket.

Még több Kibic

Leszbikus herstory Magyarországon

2024.10.31.4 nap ago
A 2B Galériában hamarosan megnyíló történeti és művészeti kiállítás a 25 éves Labrisz archívumának anyagaiból.

Kövek: ahol múlt és jelen összefonódik

2024.10.31.4 nap ago
A Müpa november 5-én bemutatja a Székesfehérvári Balett Színház a holokauszt áldozatai emléke előtt tisztelgő Kövek című táncszínházi előadását.

A ma kezdődő BIFF-en lesz a magyar holokauszt-túlélő építészről szóló film hazai bemutatója

2024.10.29.6 nap ago
Az Adrien Brody főszereplésével, javarészt Budapesten forgatott The Brutalist című film egy Egyesült Államokba emigrált fiktív magyar zsidó építészről szól.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »