A Tóra hetiszakaszait új formában bemutató Dáf projekt nyitóeseményét nagy érdeklődés mellett tartották meg a múlt héten a 2B Galériában, ahol a Balázs Gábor, eszmetörténész az OR-ZSE rektorhelyettese, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója és Roskó Gábor képzőművész beszélgettek arról, hogy milyen szerepet tölthet be a Tóra a mai zsidó közösségben és a kortárs gondolkodásban.
Az új Dáf Párását Sávuá, vagyis Hetiszakasz Oldalak projekt nyitóeseményére teljesen megtelt a 2B Galéria, ahol éppen Roskó Gábor, a projekthez készített rajzaiból látható kiállítás. Mivel a Tóra szövegeihez már számtalan magyarázat és kommentár született, így rögtön a beszélgetés elején felmerült a kérdés: egyáltalán mi szükség volt erre az új projektre?
Fritz Zsuzsa szerint a Dáf a közösségi tóramagyarázatok miatt válik különlegessé, hiszen a zsidó közösség aktív szereplői készítették hozzá a kommentárokat. Az pedig a zsidó közösség alapja lehet, hogy ki mit gondol egy-egy tóraszakaszról. Roskó Gábor ezzel kapcsolatban az elérhetőséget emelte ki, a képzőművész úgy látja, hogy az online könnyedén elérhető magyarázatok segítségével újra lehet gondolni ezeket a tórai szövegeket.
Balázs Gábor szerint ugyan fontosak a középkori tóramagyarázatok, ám azok az akkori korszakra adtak válaszokat, míg nekünk a saját világunk felől kell megközelíteni a Tórát ahhoz, hogy az ne valljon egy antik szöveggé. A Dáf projekt pedig ehhez még annyit tett hozzá, hogy az aktuális értelmezéseket nem kizárólag profi tóramagyarázók kezébe adta.
Ahogy arra Fritz Zsuzsa rámutatott, míg korábban a rendezvényeken a látogatók folyton a rabbi előadókat keresték, ez mára már megváltozott. A Bálint Ház igazgatója szerint nem feltétlen van szükség szakértőkre a Tóra megértéséhez. A csoportokban tanulás (hevrutá) során például egyáltalán nincsenek jelen ilyen szakértők, mégis egy-egy moderátor segítségével magas szintű beszélgetéseket lehet folytatni a Tóra szövegeiről.
| A Dáf projekt A Dáf Párását Sávuá, vagyis Hetiszakasz Oldalak egy új online oktatási felület tórafordításokkal és kommentárokkal. Egy-egy dáf az adott hetiszakasz egy újrafordított és magyarázatokkal ellátott részletét közli, ezen kívül tartalmaz három további kommentárt, melyek más-más aspektusól tárgyalják az adott szövegrészt. A zsidó közösség sokszínűségét leképezve, a kommentárok között egyaránt megjelennek a szekuláris és vallási hangok, a különböző irányzatok képviselői, valamint egyenlő arányban férfi és női kommentálók. A projekt keretein belül a zsidó közösség több mint 100 tagja helyezte érthető, releváns megvilágításba a tórai hetiszakaszok üzenetét. A projekthez a hetiszakasz-részletek újrafordítását és a kommentárok gondozását Balázs Gábor végezte. A Dáf projekt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) és a Mozaik Zsidó Közösségi Hub együttműködésében valósult meg. |
Folyamatosan lazulnak a keretek, így a Tóráról ma már akár még egy kocsmában is lehet diskurzust folytatni. A lauderes diákok is ugyanazokat a klasszikus kérdéseket teszik fel a Tóra szövegeivel kapcsolatban, mint amiket a szakértők is szoktak, hiszen ők is gondolkodó emberek, osztotta meg tapasztalatait Balázs Gábor, aki azt is elmondta, hogy több tóramagyarázó szakértő is visszautasította a felkérést, hogy részt vegyen a projektben.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy Roskó Gábor rajzai egyfajta vizuális kommentárként, és nem illusztrációkként kerültek a hetiszakaszok mellé. A képzőművész elmondta, hogy már régóta foglalkozik kulturális vizualizációval, amit fontosabbnak tart, mint a bevett, sokszor silány minőségű illusztrációkat. Roskó szerint a vizualizációkkal több színt lehet a szövegekhez hozzáadni. Fritz Zsuzsa pedig azt emelte ki, hogy mivel amúgy is sok vizuális inger ér minket a mindennapokban, így a vizuális kommentárokhoz is valószínűleg sokan tudnak majd kapcsolódni.
Ezen a ponton felmerült az emberábrázolás kérdése, ami ugyan tiltott a zsidó vallási törvények szerint, Roskó rajzos kommentárjai között azonban bőven akadnak olyanokat, amelyeken emberfigurák láthatóak. Balázs Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a tilalom ellenére a zsidóságban mindig is alkalmaztak emberábrázolásokat, elég csak a 16. századi peszachi Hagadák illusztrációira gondolni. Fontos viszont megtalálni a rajzokhoz a kapcsolódási pontokat, hiszen ezek olyan ábrázolások, amelyek segítenek meglátni a szövegekben azokat az elemeket, amiket más valószínűleg nem fog észrevenni.
Mindezek mellett a beszélgetés központi kérdése az volt: lehet-e egyáltalán a Tóra hivatkozási pont a mai zsidó közösség számára? A válasz, hogy lehetne, ehhez azonban sokkal jobban kellene ismerni a tórai szövegeket. Fritz Zsuzsa szerint ehhez az amerikaihoz hasonló zsidó oktatásra lenne szükség, a zsidó iskolákban azonban ennek még nincs meg a feltétele. Bár – tette hozzá a Bálint Ház igazgatója – a rendszerváltás időszakához képest ma már sokkal jobb a helyzet. A közösséget mindenképpen gazdagítaná ennek a tudásnak az elsajátítása.
Fontos lenne továbbá, hogy a különböző közéleti kérdésekben elhangozzon olyan zsidó álláspont, amely a Tóra tanításai szerint értelmezi az eseményeket. A Tóra ugyanis mindenki számára fontos alaptudást jelent, fogalmazott Balázs Gábor, aki kiemelte, hogy a tórai szövegek tanulmányozása közben olyan kérdéseket teszünk fel, amiket eddig még senki sem tudott megválaszolni. A Tórával egy „végtelen úton megyünk a helyes irányba” – idézte zárásként Jesajáhu Leibowitz, Izrael egyik legnagyobb gondolkodójának szavait az OR-ZSE rektorhelyettese.
A Dáf Párását Sávuá oldala ezen a linken érhető el: https://daf.mozaikhub.hu. Roskó Gábor vizuális kommentárjainak egy részét november 15-ig lehet megtekinteni a 2B Galériában.
