Egy óvodatámogató program keretében látogatott el a Lauder Iskola Náhár osztálya az általuk örökbefogadott mezőzombori óvodásokhoz. A látogatásról egy megható képsorozat is készült.
A Lauder Iskola Náhár osztálya is jelentkezett örökbefogadónak az Örökbe fogadok egy ovit elnevezésű óvodatámogató program keretében, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Mezőzombor halmozottan hátrányos helyzetű óvodásait támogassák.
Először az egész iskola adományokat gyűjtött a mezőzombori ovisoknak, majd a gimisek az őszi osztálykirándulásuk alkalmával meg is látogatták a kicsiket, vagyis a „bébiket”, ahogy ők mondják – olvasható a program Facebook-oldalán megjelent beszámolóban. A látogatásról egy megható képsorozat is készült.
Az Örökbe fogadok egy ovit Facebook-oldal az osztályfőnök, Judit levelét is közzétette. Ebből többek között kiderül, hogy a Lauder Iskolában a zsidó hagyományok szerint nagyon fontos a micve, ami jótékonyságot jelent. A lauderes diákok ennek megfelelően évente több kezdeményezést is vállalnak, időseket, menhelyeket, hajléktalanokat támogatnak, minden osztály a saját preferenciája szerint. Nem csupán az ünnepek idején, hanem egész évben.
A Náhár osztály pedig az óvodatámogató programhoz csatlakozott, amelyben a mezőzomobori óvodát kapták, ahová 90 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jár. Az iskolások nem csupán csomagot küldeni szerettek volna nekik, hanem jelentősebb segítséget nyújtani, ehhez pedig az egész iskola támogatását kérték.
A rengeteg összegyűlt adományt, játékokat, ruhát, tisztálkodási szereket, könyveket, írószereket végül két kisteherautóval tudták csak elvinni nekik. A legnagyobb örömöt azonban a kismotorok és a focikapuk okozták.
A Lauderben azt is fontosnak tartották, hogy az évfolyam micvéje ne csak az adományozásban merüljön ki, és a gyerekeknek lehetőségük legyen személyesen is találkozni az ovisokkal, hogy megtapasztalják, milyen az élet egy borsod megyei kisfaluban. Ezért szerveztek oda egy kirándulást, amit összekötöttek azzal, hogy megismerkedjenek Mád zsidó kulturális örökségével.
„Nagyon vártak minket, az elején izgultak, de aztán feloldódtak, és őrült nagy hancúrozást rendeztek”
– írja Judit a beszámolójában.
De nem csak az osztályfőnök, a diákok is hasonlóan lelkesek voltak, a látogatást követően ezekhez hasonló visszajelzések érkeztek tőlük:
„Én meg mindig a kirándulás hatása alatt vagyok. Teljesen odavagyok a bébikért. Nagyon-nagyon örülök, hogy volt ilyen lehetőségünk, és remélem, ha megoldható, meglátogathatjuk őket máskor is.”
„Nagyon hálás vagyok, hogy egy ilyen élménnyel gazdagodhattunk, azáltal, hogy felvettétek a kapcsolatot az ovival. Eszméletlen érdekes volt azokat problémákat, szituációkat átélni, amiket csak hallomásból ismerünk.”
