75 éve végezték ki Szenes Hannát

75 éve a mai napon végezték ki a Margit körúti fogház udvarán Szenes Hanna költőt, az ellenállási mozgalom mártírját, Izrael nemzeti hősét. 23 éves volt.

Szenes (Anikó) Hanna 1921. július 17-én született Budapesten, asszimilálódott zsidó családból származott, édesapja, Szenes Béla újságíró, színpadi szerző, műfordító volt. Hanna a Baár-Madas református leánygimnáziumban tanult, s már ebben az időben verseket is írt. A zsidótörvények, az egyre erősödő diszkrimináció és a nácizmus előretörése cionistává tették, és 1939 szeptemberében elhagyta Magyarországot. Palesztinába ment, ahol előbb a lányok számára fenntartott nahalali mezőgazdasági iskolába járt, majd a Szdot Jám nevű kibucban dolgozott.

A világháború kitörése után úgy döntött, harcolni fog a fasizmus ellen, visszatér Európába, hogy segítse a zsidó ellenállási mozgalom munkáját, s kimentse családját és zsidó honfitársait Magyarországról. 1942-ben csatlakozott a Hagana mozgalom Palmach nevű fegyveres csoportjához, majd 1943 júniusában bevonult a brit hadseregbe. Az alapkiképzést követően Egyiptomban kapott ejtőernyős kiképzést, hogy társaival a náci vonalak mögött megszervezzék és segítsék az ellenállási mozgalmat, s üldözötteket mentsenek.

1944. márciusában Jugoszlávia partizánok által ellenőrzött területe felett dobták le őket. Egy ideig ezen a területen maradtak, majd június 9-én elindultak Magyarország felé. Valószínűleg árulás következtében a határ átlépése után szinte azonnal egy csendőrjárőr elfogta és a pécsi kémelhárításra vitte őket.

Ekkor kezdődött el a fiatal lány öt hónapig tartó kálváriája, amelynek során számtalanszor kivallatták, kegyetlenül megkínozták, ám soha nem tudták rávenni arra, hogy küldetésükről, bajtársaikról bármit is eláruljon. Először a Gestapo kezére került, akik Budapestre vitték és itt vallatták, majd szeptemberben a magyar kémelhárítás követelte és kapta meg a foglyot. Céljaik elérése érdekében édesanyját is letartóztatták, de a vele való szembesítés sem törte meg a lányt.

Október 28-án katonai bíróság elé állították, és hűtlenség és hazaárulás miatt halálra ítélték. Fellebbezni nem engedték, de kegyelmet kérhetett volna, ő azonban ezt elutasította, mondván: gyilkosoktól nem kér kegyelmet. 1944. november 7-én a fegyház udvarán agyonlőtték. A halálos ítéletet csak 1993-ban vonta vissza a katonai bíróság.

Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították, s a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utca és tér viseli a nevét. 2001-ben Izrael Állam budapesti nagykövetségén emléktáblát és -termet avattak tiszteletére, és a VII. kerületben a Szenes Hanna park őrzi emlékét. 2019-ben Dombóváron neveztek el közterületet Szenes Hannáról, és egy domborművel is megemlékeztek róla, illetve szereméről, Pataki Ferenc világhírű fejszámolóról.

Dombormű őrzi Szenes Hanna és szerelmének emlékét

Naplóját, leveleit és verseit a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg 1991-ben. Írásaiból egy nagyon érzékeny, tudatos, fiatal kora ellenére is éretten gondolkodó ember alakja rajzolódik ki. Írt egy erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabot is A hegedű címmel. Több versét, így például a Boldog a gyufa és az Eli, Eli (Séta Készáriába) kezdetűt Izraelben népdalként éneklik.