A vád szerint Bruno Dey több ezer zsidó meggyilkolásában vehetett részt. Valószínűleg ez lehet az egyik utolsó olyan per, ahol még élő náci háborús bűnösöket vonhatnak felelőségre.
Bruno Dey 17 éves volt, amikor 1944-ben a Lengyelország északi részén található stutthofi náci koncentrációs táborba vezényelték. A mai napon Németországban kezdődő bírásági tárgyaláson Deyt azzal vádolják, hogy 1944-45 között részt vett az ott fogva tartott 5230 zsidó kivégzésében. Az ügyészek szerint az őrként szolgálatot teljesítő férfi volt a „gyilkoló gépezet egyik fontos láncszeme”.
A most 93 éves Dey tagadja a vádakat. Annyit elismert ugyan, hogy őréként szolgált a táborban, és bár tudta, hogy mi folyik ott, állítása szerint nem vett részt a gyilkosságokban. Mivel Dey a bűncselekmény elkövetésének idején még nem volt 21 éves, ezért a tárgyalására a fiatalkorúak bíróságán kerül sor.
Dey 2016-ban került a német ügyészség látókörébe, miután egy nyomozás során előkerült az SS-egyenruhája és az aláírása a stutthofi haláltábor iratai között. Az ügyészek a vádemeléskor a 2015-ben négy év börtönre ítélt auschwitzi őr, Oskar Gröning esetét vettét alapul. A könyvelői munkákat ellátó Gröninget 300 ezer zsidó meggyilkolásában találta bűnrészesnek a bíróság, amely szerint a bűnösség kimondásának nem feltétele az, hogy a vádlott személyes részvételét is bizonyítsák a gyilkosságokban.
Dey rossz egészségi állapota miatt hetente legfeljebb két órára tud beülni a bíróságra, ezért egyáltalán nem biztos, hogy az eljárás ezúttal el fog jutni az ítélet kihirdetéséig. Tavaly például egy másik idős vádlott, a 95 éves Johann Rehbogen perét megromlott egészségi állapota miatt határozatlan időre fel kellett függeszteni.
Mivel a holokauszt túlélői és az elkötők közül is már csak nagyon kevesen vannak életben, így valószínű, hogy Dey pere lehet az egyik utolsó olyan, amelyben náci háborús bűnökért személyesen vonható valaki felelősségre.
