Színvonala oké vagy zagyva közhely-gyűjtemény a Sorsok Háza új koncepciója?

Történészek és muzeológusok értékelték a Sorsok Háza új koncepciójának a napokban kiszivárgott vázlatát. A szakemberek több kritikát is megfogalmaztak a dokumentummal kapcsolatban.

Miután Schmidt Mária kikerült a Sorsok Háza projektből, az intézményért felelős Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) új embereket bízott meg a kiállítás koncepciójának elkészítésére. A Magyar Narancs birtokába került ennek az új koncepciónak vázlata, amely alapján a lap értesülései szerint Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija bemutatta a tervezetet a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA) idén júniusban.

A Narancs a 32 oldalas dokumentumot nyilvánosságra hozta, mivel úgy gondolják, egy állami holokauszt-múzeum létrehozását társadalmi párbeszédnek kell kísérnie. Az anyag az alábbi linken érhető el:

Ilyen lesz a Sorsok Háza

Eljutott a Narancshoz az eddig titkolt munkaanyag, amiből kiderül, milyen lesz a Sorsok Háza kiállítása. 2021-ben lehet a megnyitó.

A közzétett dokumentum szerint a Sorsok Háza fő célja, hogy megismertesse a diákokkal a magyar történelem e fejezetét, illetve hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a holokauszt iránt. A kiállítás, amely a Schmidt-féle verziótól eltérően nem 1938-tól, hanem 1867-től kezdődne, 13 téma köré épül majd fel:

• zsidó élet a holokauszt előtt
• a holokausztra adott zsidó válaszok
• munkatáborok
• a „végső megoldás”
• élet és halál a munkatáborokban
• az auschwitz-birkenaui gyerekbarakk
• a budapesti gettó
• a budapesti zsidóság megmenekülése
• a magyar embermentők
• nemzetközi reakciók
• a felszabadulás
• a zsidó élet újraépítése
• a mai zsidó reneszánsz

A kiállításban kiemelt helyet kapnak majd a személyes történetek, illetve a magyarországi embermentők jelentőségét is hangsúlyozni szeretnék a dokumentum készítői. Utóbbira azért lenne szükség, hogy a magyarok felelősségének elismerése mellett elkerüljék a kollektív hibáztatást. A Narancs megjegyzi, hogy a Sorsok Háza deklarált célja, hogy nemzetközi szenzáció legyen, és ennek érdekében egy munkatábor és az auschwitzi gyerekbarakk mását is szeretnék felépíteni.

A Sorsok Háza már nem csak a holokausztról szólna egy új elképzelés szerint

A Magyar Narancs több szakembernek is megmutatta a dokumentumot, akik véleményezték az anyagot. A lap szerint a legjobb értékelés szerint a dokumentum

„színvonala oké, angolja rendben van és koherens a szerkezete”,

a legrosszabb szerint pedig

„zagyva közhely-gyűjtemény, ordít róla, hogy olyan külföldiek írták, akik nem ismerik a magyar holokauszt történetét”.

Az egyik visszatérő kritika az új koncepcióval kapcsolatban az volt, hogy továbbra is problémás a gyerekáldozatok ártatlanságának hangsúlyozása, mivel ezzel azt sugallja a kiállítás, hogy a felnőtt áldozatok tehettek arról, hogy ez lett a sorsuk. Szintén a Schmidt Mária által vitt, és sokak által vitatott narratíva – amelyet úgy tűnik Orbán Viktor is a magáénak tett –, hogy a náci és fasiszta mozgalmak, és az antiszemitizmus a kommunizmusra adott válasz volt.

Orbán szerint a zsidó kommunisták tehetnek a magyarországi antiszemitizmusról

További kritizált elem a dokumentumban a magyar embermentők (867 magyarországi Világ Igaza kitüntetett tart számon a Jad Vasem) valódi szerepüknél sokkal hangsúlyosabban lesznek bemutatva a kiállításon. A Narancsnak nyilatkozó egyik történész szerint

„fontos bemutatni, hogy volt alternatívája a nácikkal való kollaborációnak, de nagyon vigyázni kell, hogyan helyezzük mindezt kontextusba”.

A magyarok bűnrészességével is foglalkozni fog a Sorsok Háza az EMIH szerint

Az egyik történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum „úgy láttatja a zsidók és nem zsidók együttélését, hogy az egészen az 1930-as évekig békés volt”. A lap egy másik forrása pedig azt emelte ki, hogy a Sorsok Háza új koncepciója sokszor úgy fogalmaz, mintha a magyar zsidóság kizárólag ortodox zsidókból állna, ami a történész szerint „egész egyszerűen csúsztatás és hazugság”.

Karsai László – aki azon két szakemberek egyike volt, akik véleményükhöz a nevüket is adták –, a dokumentumban szereplő kisebb történelmi tévedésekre is rávilágított. Például kimaradt az anyagból az 1941-es kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás, vagy összekeveri a mártírhalált halt Salkaházi Sárát Slachta Margittal. A történész meglátása szerint az új koncepcióban az a rész sem stimmel, ami azt sugallja, hogy a zsidók büszkén mentek volna munkaszolgálatra.

A Sorsok Házával kapcsolatos véleménykülönbségek miatt lemondott a Magyar Zsidó Történeti Intézet igazgatója

A másik nevét adó, a Narancsnak nyilatkozó szakember Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója volt, aki szerint kényes kérdés a gyerekbarakk és a munkatábor másának megépítése. A muzeológus úgy látja, hogy a holokauszttal foglalkozó múzeumok általában nehezen tudják tárgyi eszközökkel bemutatni a holokauszt traumáját.

„Így kezdődnek az élményparkszerű történetek, hogy megpróbálják átélhetővé tenni a gyerekbarakkot. Én nem szeretném azt senkinek átélhetővé tenni”

– mondta Toronyi.

A fenti példák csak egy része a szakemberek által megfogalmazott kritikáknak. A többi véleményt a Magyar Narancs eheti számában lehet elolvasni. A lap azonban megjegyzi, hogy a most közzétett dokumentum csak egy vázlatos anyag. Jelenleg már zajlik a részletes tervezet kidolgozása, amit a kiállítás forgatókönyvének elkészítése, tervezési folyamat, anyagbeszerzés és legyártás fog követni. A Narancs úgy számol, hogy mindezekkel együtt a Sorsok Háza a legkorábban 2021 elején nyithat majd meg.