Izrael a vízhiány szempontjából legveszélyeztetettebb országok között

A világ számos városa egyre gyakrabban kerülhet közel a „zéró naphoz” – vagyis ahhoz a naphoz, amikor egyszerűen elfogy az ivóvizük, egy friss tanulmány szerint. Katar, Izrael és Libanon a vízhelyzet szempontjából legveszélyeztetettebb országok.

A világ 17 országában elosztva most már a Föld népességének negyede él olyan régiókban, melyeket extrém magas vízhiány sújt, derül ki a World Resources Institute (WRI) nevű amerikai kutatóintézet a minap közzétett tanulmányából. Katar, Izrael és Libanon a vízhelyzet szempontjából legveszélyeztetettebb országok, míg a tájegységek közül az afganisztáni Bagdis és a botswanai Gaborone és Jwaneng van a legkritikusabb helyzetben, írja az mfor.hu.

„Globális vízkrízissel nézünk szembe. A bolygó népességei és gazdaságai folyamatosan növekednek, és egyre több vizet igényelnek. De a készleteinket fenyegeti a klímaváltozás, a pazarlás és a vízszennyezés” – mondta Betsy Otto, a WRI vízügyekkel foglalkozó vezetője.

Tizenheten a kiszáradás szélén
A vizsgálat során a kutatóintézet az elérhető víz mennyiségét állította szembe az otthonok, az ipar, az öntözés és az állattenyésztés által felhasznált vízmennyiséggel. Azt találták, hogy a legdurvább vízkrízis által fenyegetett 17 országban a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság egy átlagos év során az elérhető felszíni és felszín alatti vizek 80 százalékát éli fel. A tanulmány megjegyzi: amikor a kereslet és kínálat között ennyire kicsi rés tátong, akkor egy váratlanul beütő száraz időszak is brutális következményekkel járhat, márpedig a klímaváltozás felgyorsulásával az ilyen időszakok egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek.

A 17 legfenyegetettebb ország Katar, Izrael, Libanon, Irán, Jordánia, Líbia, Kuvait, Szaúd-Arábia, Eritrea, Egyesült Arab Emírségek, San Marino, Bahrein, Pakisztán, Türkmenisztán, Omán és Botswana, illetve India, mely az elmúlt hetekben a déli régiót, különösen Csennaj városát sújtó extrém szárazság miatt is folyamatosan a hírek szereplője volt a világsajtóban. Csak a jéghegy csúcsa azonban a város, melynek mostani, szomorú ismertségét nagyban segítette az, hogy a közösségi médiában virálissá vált az a sokkoló műholdas velvétel, mely a Csennaj határában található tó teljes kiszáradását mutatta. Valójában India számos további területe is krónikus vízhiányban szenved, mondta Shashi Shekhar, az ország vízkészlet-gazdálkodási minisztériumának korábbi minisztere, aki most a WRI-nek dolgozik.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy a fokozódó vízhiány miatt megszaporodhatnak a „zéró napok”, vagyis azok a napok, melyeken az előzetes számítások szerint az adott városokban elfogy az ivóvíz. Ez a kifejezés tavaly februárból lehet ismerős, amikor Fokváros hajszál híján eljutott erre a szintre.

A vízhiány nagyon komoly társadalmi és politikai feszültségeket szül: konfliktusokat robbanthat ki, migrációs hullámokat indíthat el, miközben a tönk szélére juttathatja a mezőgazdaságot és az olyan vízigényes iparágakat, mint a bányászat és a gyártás.

Európa egy része is veszélyben
Már az extrém veszélyeztetett tizenhetek közé is befért egy európai ország, a parányi San Marino, a lista következő, magas veszélyeztetettségű csoportjában pedig még több államot találunk a kontinensről. A WRI ide sorolta Belgiumot, Görögországot, Spanyolországot, Ciprust, Albániát, Portugáliát, Olaszországot és a részben Európához sorolt Törökországot.

A közepes-magas veszélyeztetettségű csoportba került mások mellett Luxemburg, Észtország, Franciaország, Németország és Dánia is.

Magyarországon egyértelműen alacsony a vízhiány esélye, a 164 országot tartalmazó listán mi a 113. vagyunk. A rangsor végén, tehát a vízhiány által legkevésbé fenyegetett helyzetben egyébként Suriname van.

A három megoldás
A WRI tanulmánya három utat javasol a vízhiány fenyegetésének enyhítésére: növelni kell a mezőgazdaság hatékonyságát, szürke- és zöld infrastruktúrába kell befektetni, és a vizek jóval nagyobb részét kell kezelni és újrahasznosítani.