Megújult temetőben emlékeztek meg a gyulai zsidóság elhurcolásának 75. évfodulójára

Megemlékezést tartottak a rendbe hozott gyulai zsidó temetőbena helyi zsidóság elhurcolásának 75. évfordulója alkalmából. A rettenetes állapotban lévő temetőt pályázat útján nyert forrásból újította meg az önkormányzat.

A városi önkormányzat által szervezett megemlékezésen Alt Norbert alpolgármester mondott emlékbeszédet. Felidézte, hogy a helyi zsidóság milyen komoly szellemi és gazdasági potenciált jelentett, orvosok, ügyvédek, patikusok, újságírók, városi elöljárók, iparmágnások, kereskedők, ugyanakkor egyszerű földművesek is voltak soraikban. Együtt virágoztatták fel a várost a magyar, német, román polgárokkal. De a zsidó virág szirmait letépték, a virágot eltaposták.

A gyulai zsidó temető (Fotó: Gróf Tamás)

Az elmúlt években többször jártam a gyulai zsidó temetőben, ahol dédnagyszüleim, és nagybátyám sírjai, mártírhalált halt anyai nagyszüleim, nagynéném és 3 éves kislánya emlékhelye áll.

A temető tavaly még rettenetes állapotban volt, belepte a gaz, a liánok ledöntötték a síremlékeket, a sírokat elnyelte a természet. De láss csodát, vasárnap új látvány fogadott. A sírok és utak megtisztítva, a sírkövek felállítva, a ravatalozó újrafestve, az egész terület újra temetővé, sírkertté vált.

A temető állapotának javítására a gyulai önkormányzat pályázatot nyújtott be a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz(Mazsök). A kért 18 millió forintból most 9 millió jutott, mert kevés a forrás és sajnos sok az igénylő. Például apai nagyszüleim emlékhelye a közeli Sarkadon egy nagyon elhanyagolt zsidó temetőben áll.

De a 9 millió forintot Gyulán nemcsak jó célra költötték, de jól is gazdálkodtak vele. A városi vezetés az alpolgármester irányításával jó csapatot gyűjtött maga köré. Megbízták Csőke Péter kőfaragó és sírköves mestert, aki nem a pénzt nézte, hanem a munkát, és rengeteg többletfaladatot magára vállalva az idei emléknapra elkészült a temető rendbehozatalának első fázisával.

A gyulai zsidóság elhurcolásának 75. évfordulójára emlékeztek

Markovics Zsolt főrabbi liturgiájával kezdődött vasárnap délben a gyulai izraelita temetőben rendezett megemlékezés. 75 évvel ezelőtt több száz zsidó polgárt hurcoltak el Gyuláról. Emlékük azóta sem merült feledésbe. A gyulai zsidó közösség nagy szerepet játszott a város polgárosodásában. Az elhurcoltak között értelmiségieknek, orvosoknak, ügyvédeknek, állami tisztviselőknek, kereskedőknek, iparosoknak, de első világháborús veteránoknak is el kellett hagyni városukat.

Még maradt feladat, hogy méltó állapotába kerüljön a zsidó temető, és még a kerítés is hiányos. Talán egy következő sikeres pályázat ezekre is fedezetet nyújt majd.

Gyulán a szűkös anyagi források segítségével, a becsületes és lelkes helyi polgárok összefogásával a városi vezetés nagyot lépett előre és felfelé az erkölcsi létrán. Alt Norbert a szétszórt szirmokat szeretné összegyűjteni. Tudja, hogy ez csak szimbolikus, mert ami történt, azt nem lehet meg nem történté tenni. De ezt senki nem is várja, ők megteszik mindazt, ami még megtehető. Emberségből, morálból, emberi tartásból kiválóra vizsgáztak Gyulán.

Még több Kibic

Mazsihisz: Felháborító, hogy a neonáci megmozdulás szervezői magas állami kitüntetésben részesültek

2025.02.09.3 nap ago
A neonácik által a „kitörés napja” alkalmából rendezett megemlékezések nem a becsületről szólnak, hanem becstelenségét dicsőítik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleménye szerint.

Gábor György előadásával indul a Limmud Magyarország új programsorozata

2025.02.07.5 nap ago
Jól kinézünk! címmel indít új programsorozatot a Limmud Magyarország Alapítvány, ahol a zsidó történelmet és hagyományokat a képek erejével és kreativitásával fogják újra felfedezni.

Emléktáblát avattak Budapesten Kulka Frigyes születésének 100. évfordulója alkalmából

2025.02.06.5 nap ago
Az európai hírű mellkassebész, Kulka János színművész édesapja egy évtizeden át lakott a Hold utcában.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »