A tegnapi napon, 82 éves korában elhunyt Kertész Péter Pulitzer-emlékdíjas újságíró, a szentendrei zsidó temető hivatalos gondnoka.
Kertész Péter 1937-ben született Karcagon, ahol nagyapja híres nyomdász volt, Scheiber Sándor, a Rabbiszeminárium legendás igazgatója első írásai is nála jelentek meg, írja a szentendre.hu. Gyerekkori emlékeiről így mesélt a Centorpának adott interjúban:
„Azokra az időkre emlékszem, amikor már cseperedtem, eszméltem. Az ünnepekre a zsidó templomban. Emlékszem, hogy hosszúnapkor [Jom Kipur] délig nem ehettünk, szegfűszegekkel teletűzdeltük a birsalmákat, azt kellett szagolgatni, és utána már nem tudtunk enni, amikor már ehettünk volna. A közös családi ünnepek hangulatára emlékszem, az alma szagára.”
Kertész újságíróként lett ismert, dolgozott a Magyar Nemzetnél, a Magyar Hírlapnál, illetve a Népszabadságnál is. Munkásságát 2003-ban Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el. Ebben az időszakban három könyve is megjelent: Komlós (2002), Nehéz zsidónak lenni (2003) és a Zsinórmérték, zsidósors magyar módra (2004).
Több évtizedig Szentendrén élt, ahol aktívan részt vett a város közéletében. A szentendrei zsidó temető rendbehozatalával, bekerítésével és gondozásával maradandó emléket hagyott maga után. Kertészt a mai napon ebben a temetőben helyezték örök nyugalomra.
