Jazz-re és swing-re táncoló tinédzserek. Nem épp így képzeljük el a náci Németország fiataljait. Holott az akkori társadalomban több olyan utcai banda létezett, amelyik szembeszállt a Hitlerjugenddel, és náciellenes graffitikkel díszítette a vonatállomásokat.
Ezeket a 12-17 év közötti fiatalokat általában Edelweiss kalózoknak hívták a Gestapónál. Ők voltak azok, akik elutasítottak mindenfajta tekintélyelvet, lázadtak a rendszer ellen, jelen esetben a náci rezsim ellen.
Amikor 1936-ban kötelezővé tették a Hitlerjugendbe való belépést, sok ezer fiatal, különösen a Köln környéki munkáscsaládok fiataljai nem akartak engedelmeskedni. A szigorú katonai és nemi szegregáció alapján alakult szervezet egyáltalán nem illett bele a tinédzserek életformájába, akik kint élték az életüket az utcán, jazz-t és swing-et hallgattak, és lányokkal flörtöltek.
A jazz zene a náci ideológia szerint degenerált műfajnak minősült, mert gyakran feketék és zsidók játszották, és a szabad szerelmet hirdette. A nácik nem szerették, ha a fiatalok engedély nélküli utazásokra indultak, márpedig az Edelweiss kalózok épp ezt kedvelték: sátoros túrákra jártak titokban a hegyekbe, erőkben bujkáltak, ahol tiltott zenét hallgattak, énekeltek, csajoztak, és minden szabályt áthágtak, valamint élvezték a szabad életet.
Essen városában egy másik banda is felvette az „Utazó haverok” nevet. Egy Swing kölykök nevű egyetemistákból álló, felső középosztálybeli csapat a brit és az amerikai életformát tartotta mértékadónak. Magán klubokban, bérelt termekben táncoltak, és úgy öltözködtek, mint a brit és az amerikai fiatalok. A fiúk brit lobogós kabátokat viseltek, a lányok miniszoknyát hordtak, rúzsozták a szájukat, és továbbra is hosszú kibontott hajat viseltek a német-stílusú hajfonat helyett. De amikor a nácik hatalomra kerültek, az életmódjuk politikai gesztussá vált.
Az Edelweiss kalózok lázadni akartak, az Utazó haverok kalandozni, a Swing kölykök pedig csak táncolni, de mindhárom szervezet egyetértett abban, hogy nem szabad behódolni a Hitlerjugendnek, és saját ifjúsági identitásra vágyott. A Gestapo iratai szerint csupán Köln körzetében több mint 3000 tagja volt a szervezeteknek az 1930-as évek végén. Ami a számokat illeti: ezek a fiatalok sokkal nagyobb ellenállási potenciállal rendelkeztek, mint bármilyen más ekkoriban létező felnőtt ellenzéki szervezet Németországban.
Olyan feliratokat festettek a falakra, mint „Le Hitlerrel”, „Kitüntetést a gyilkosnak!”. Téglákkal dobálták be a nácik irodáinak ablakát, vonatokat térítettek el, megrongálták a náci vezetők autóit, és még a kölni Gestapo központ felrobbantását is tervezték.
Azt gondolhatnánk, hogy ellenállók voltak, de az Edelweiss kalózok nagy része nem így tekintett magára, egyszerűen csak egy kis önrendelkezésért és szabadságért harcoltak.
Természetesen mind a Hitlerjugend, mind a Gestapo vadászott rájuk. Először csak a Hitlerjugend járőrjei ütöttek rajtuk kempingezés közben. Cserébe a kalózok jól elverték őket. Az egyik szlogenjük a következő volt: „Totális háború a Hitlerjugenddel szemben”
De a Gestapo már nem bánt velük ilyen kesztyűs kézzel. Az egyik csoport vezetőjét, Jean Julichot négy hónapon át kínozták. 15 éves volt. Egy másik 16 éves srácot nyilvánosan végezték ki, felakasztották. Természetesen semmilyen tárgyalás nem előzte meg a kivégzést.
A háború után a szovjetek bevonultak Németországba, de az ekkor már edzettebb és idősebb bandák tagjai továbbra sem tették le a fegyvert. Ha nem adták meg magukat a náciknak, nem akarták ezt a szívességet megtenni a szovjeteknek sem.
Összecsaptak a szovjet zónákban a katonákkal, és volt, akit 25 évre börtönbe zártak a kommunisták. A kalózokat sosem érdekelte a politika, épp ezért nem kerültek be a történelem könyvekbe sem. 2005-ig bűnszervezetként tartották nyilván őket. Csak az utóbbi időben kezdték elismerni őket ellenállóként, annak ellenére, hogy ők nem vágytak erre a címre.
A Swing Kids nevű film nekik állít emléket.
The Best Ever Rock and Roll Dancing (1950s)
The Best Ever Craziest Rock and Roll Dancing (1950s). This is how you do rock and roll German style – more energetic and groovy than the Grease cast! Filmed in 1956. This is one of the best youth related items in the 1950s Pathe Newsreels.
Az eredeti cikk itt olvasható.