A magyarok bűnrészességével is foglalkozni fog a Sorsok Háza az EMIH szerint

Új információk láttak napvilágot a Sorsok Háza készülő koncepciójával kapcsolatban a Jewish Telegraphic Agency szerint, és a múzeum foglalkozni fog az ország akkori nácibarát magyar vezetésének bűnrészességével is.

Az EMIH delegációja hétfőn számolt be először a Sorsok Háza koncepciójáról és a tartalom bizonyos elemeiről az IHRA-nak, vagyis a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetségnek.

A prezentáció másolatát eljuttatták a JTA ügynökségnek is, és ez alapján a múzeum foglalkozni fog a háború alatti magyar kollaborációval is. Ez azért jelentős változás, mert sokáig ennek hiánya volt az a vitás pont, ami miatt a múzeum évekig nem tudott megnyílni.

A múzeum a kommunista fenyegetéstől való félelemként mutatja be majd a fasiszta mozgalom magyar és európai népszerűségének okát.

A Sorsok Háza 80.000 m2-es területe egy munkatábort imitál majd, és „igyekszik elkerült az olyan nehéz kérdések trivializálását és átpolitizálását, mint az erkölcs és felelősség kérdése a bűnrészesség és az ellenszegülés vonatkozásában”, olvasható az EMIH prezentációjában.

Az EMIH múlt év szeptemberében vette át a Sorsok Háza menedzselését a kormánytól, miután számos zsidó szervezet és a Yad Vashem is bojkottálta a múzeumot még megnyitása előtt arra hivatkozva, hogy a koncepció tagadni akarja a magyarok bűnrészességét a holokausztban.

A Sorsok Háza megnyitásának időpontja még nem ismert, a JTA szerint minimum 6 hónapot, de akár 2 év is várni kell még.

Kapcsolódó cikkünk:

Köves: nincs szó a Sorsok Háza projekt leállításáról