A miniszterelnöknek nem sikerült megalakítania ötödik kormányát a szerda éjfélig rendelkezésére álló határidőig, így az izraeli parlament megszavazta önmaga feloszlatását. Izraelben még sosem volt két választás ugyanabban az évben.
Hiába nyerte meg áprilisban Benjamin Netanjahu az izraeli parlamenti választásokat, mivel nem tudott kormányt alakítani, ezrét pártja, a Likud a parlament feloszlatása és új választások kiírása mellett döntött. A 120 képviselőből hetvennégy támogatta az április 9-i választások után április 30-án felesküdött Kneszet feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot és az új választások kiírását, várhatóan szeptember 17-ére.
A koalíciós kormányt azért nem sikerült létrehozni, mert Avigdor Liberman, az Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy a Kneszet változatlan szöveggel fogadja el az első olvasatban már régebben megszavazott bevonulási törvényt, a vallásos pártok azonban ezt egységesen elutasították. A kudarcért Liberman a Likudot és az élén álló Benjámin Netanjahut, a Likud pedig Libermant vádolta.
Az ultraortodox zsidók katonai szolgálatra kötelezéséről már hosszú évek óta zajlok komoly társadalmi vita Izraelben. Ám a Haaretz napilap elemzése szerint ezúttal Liberman csak ürügyként használta fel a vallásos pártokkal való konfliktust, és már a koalíciós tárgyalások kezdetétől fogva Netanjahu kormányalakítási kísérletének megtorpedózására játszott. Erre utalhatott az is, amikor az izraeli miniszterelnök győzelmének tudatában végigtelefonálta a lehetséges koalíciós partereit, és Liberman volt az egyetlen, aki nem fogadta Netanjahu hívását. Az elemzés szerint a Likudban már ekkor észre kellett volna, hogy vegyék az Izrael a Hazánk elnökének szándékait.
A Kneszet föloszlatását eldöntő szavazás után az izraeli tévéknek Benjámin Netanjahu már azt nyilatkozta, hogy Liberman jobboldali szavazatokat szerzett meg, de amikor nem lépett be kormányába, akkor kiderült róla, hogy valójában a baloldalhoz tartozik.
Az ellenzéki centrista Kék-Fehér párt élén álló Beni Gantz a választások várható időpontjáig hátralévő időszakra utalva azt mondta, Netanjahu három őrült hónapot választott, amikor a kneszet feloszlatása mellett döntött a szokásos eljárás követése helyett. Az izraeli törvények szerint ugyanis ha a kormányfőjelölt kudarcot vall, vissza kell adnia mandátumát az államfőnek, aki újabb jelöltet kért fel a kormányalakításra. A múltban hasonló esetekben ez történt.
Szerda este kiszivárgott, hogy az elmúlt napokban Benjámin Netanjahu a szociáldemokrata Munkapártot és a centrista Kék-Fehér pártot is megpróbálta bevonni új kormányába, de mindkét párt elutasította, mert választási kampányukban megígérték szavazóiknak, hogy nem lépnek koalícióra a korrupciós vádakkal szembenéző kormányfővel.
A kormányalakítási nehézségeket az okozta a rendkívül tapasztalt Benjámin Netanjahu számára, hogy mozgástere a korrupciós ügyek miatt jelentősen beszűkült, valójában csak egyetlen kormánykoalíció létrehozására volt lehetősége: a vele továbbra is együttműködő jobboldali és vallásos pártokkal.
A centrista és a baloldali pártok ugyanis választási kampányukban megígérték szavazóiknak, hogy semmiképpen sem fogadják el őt kormányfőnek, amíg meghallgatásán Aviháj Mandelblitt főügyész előtt vagy a bíróságon nem tisztázta magát, miután a rendőrség és az ügyészség is vádemelést javasolt ellene a begyűjtött bizonyítékok és tanúvallomások alapján.
Izraelben legutóbb 2009-ben Cipi Livninek nem sikerült létrehoznia koalíciós kabinetet Ehud Olmert kormányfő korrupciós vádak miatti lemondása után. Livni az izraeli törvények értelmében visszaadta kormányalakítási megbízatását az államfőnek, aki akkor Benjámin Netanjahut bízta meg az új kormány megteremtésével. Korábban 1990-ben pedig Simon Peresz is kudarcot vallott a képviselők többsége támogatásának megszerzésében, s akkor az elnök Jichák Samírt kérte fel helyette, aki kormányt is alakított.
Izraelben ezidáig még sosem fordult elő olyan, hogy a kormányalakítás sikertelensége miatt feloszlassák a parlamentet, és új választásokat írjanak ki még ugyanabban az évben.
