Botlatókövekkel emlékeztek Kulka János nagyszüleire

Botlatóköveket helyeztek el a Szlovákiában található Ipolyságban Kulka János Kossuth-díjas színművész nagyszülei emlékére. Ezek voltak az első botlatókövek a városban, amely zsidó lakossága csaknem teljes egészében elpusztult.

A holokauszt idején meggyilkolt Kulka Ferdinánd és Kulka Melánia Kulka Frigyes ismert mellkassebész szülei, illetve a Kossuth-díjas színész, Kulka János nagyszülei voltak. Emlékükre most botlatóköveket helyeztek el a felvidéki Ipolyságban az utolsó ismert lakhelyük előtt, írja a Felvidék.ma.

Kulka Ferdinándot és Melániát először az ipolysági gettóba küldték, majd néhány héttel később Auschwitzba deportálták. Melánia a koncentrációs táborban halt meg, Ferdinánd pedig Uelzen-Lüneburgban a hosszú halálmenet során, amikor a nácik az egyre inkább előrenyomuló szovjet hadseregtől szorongattatva a felszámolt haláltáborokból Hamburg felé hajtották áldozataikat.

A lap beszámolója szerint a botlatókövek avatásán a Kulka család nevében részt vett Elek Borbála, Kulka Frigyes unokája, aki elmondta, hogy a családban kevés szó esett a holokausztról, nagyapja ugyanis nem beszélt a gyermekkoráról. Az ipolysági életéről is kevés szó esett. A család csak Frigyes halála után látogatott el először az Ipoly menti városba, amely 2014-ben díszpolgári címet adományozott Kulka Jánosnak.

Ipolyságban a századfordulón több mint 1200 zsidó élt, ez akkoriban a lakosság nagyjából 25 százalékát jelentette. A városban Talmud-iskola és három zsinagóga működött. 1944-ben, a német megszállást követően a magyar közigazgatás a helyi lakosság akkor csaknem egyötödét kitevő zsidó közösséget összegyűjtötte és átadta a németeknek, akik Auschwitzba deportálták őket és legtöbbjüket meggyilkolták.