Ilan Ramon a világűrben írt naplójának 34 lapja maradt meg a Columbia űrrepülőgép katasztrófáját követően. Most ezekből rendeztek kiállítást a jeruzsálemi Izrael Múzeumban.
Ilan Ramon az első és ezidáig egyetlen izraeli űrhajós 2003-ban hat társával együtt lelte halálát, amikor a Columbia űrrepülőgép a Földre való visszatérése közben megsemmisült. Ramon naplót is vezetett a világűrben töltött 15 napos időszak alatt, ebből a naplóból 34 lap a csodával határos módon megmaradt. A tollal vagy ceruzával írt lapok túlélték az űrsikló felrobbanásakor keletkező nagyjából 5000 fokos tüzet, majd az atmoszférába belépve a mínusz 50 fokos hideget, és 70 kilométeres magasságból zuhantak Texas területére. Ott több hónapig hevertek a földön kitéve az időjárás viszontagságainak, amíg a NASA munkatársai rá nem találtak a naplórészletekre.
A NASA-nál először azt gondolták a héberül írt szövegekről, hogy technikai leírásokat tartalmaznak, ám miután eljuttatták a lapokat Ramon feleségéhez, kiderült, hogy az űrhajós személyes naplójából valók. A lapok egy része ugyan egész jó állapotban került elő, de izraeli szakembereknek azért így is dolgozniuk kellett azért, hogy olvashatóak legyenek a szövegek. Először egy laboratóriumban fertőtlenítették a lapokat, majd mikroszkóp segítségével óvatosan szétválasztották azokat. Végül egy rendőrségi laborban fejtették meg a lapok tartalmát.
A megmaradt 34 oldalból nyolcat írt Ramon a világűrben, ezekben az űrsiklóban töltött mindennapokat írja le, illetve azokat a gondolatait, amelyek az űrutazás során az eszébe jutottak. A felszállás előtti pillanatokról például a következőket írja:
„A kilövés reggele. Az utolsó összepakolás, az utolsó reggeli a Földön, az űrruhák felvétele, a hagyományos kártyajáték az utolsó másodpercekig, lemegyünk a lifttel, kifelé a járműhöz, amely az űrhajóhoz visz. Egy pillantás a Columbiára, amely függőlegesen csillogva mered az ég felé, indulásra készen.”
Ramon arról is írt naplójában, hogy mit látott az űrrepülőgépről kitekintve:
„Ez fantasztikus, látni a fénykört, mintha még egy gömb fedné be a Földet, és mennyire vékony! Ezután fél óra múlva kezdődik a napfelkelte, az atmoszféra csodálatos kékes színárnyalatot kap, és egy pillanat alatt világosságot teremt a teljes sötétségből erős és fényes napsugárzás.”
Rona Ramon, az izraeli űrhajós tavaly elhunyt özvegye először nem akarta nyilvánosságra hozni férje személyes naplórészleteit, azonban nem sokkal halála előtt felkereste a jeruzsálemi Izrael Múzeumot azzal, hogy szeretné ha mégis kiállítanák az írásokat. A most megnyílt kiállításon Ramon naplórészletei Hanoch (magyarul Énok) próféta könyvének maradványai mellett kaptak helyett. A bibliai Hanoch könyvében arról mesél, hogyan jutott el hét égbolton keresztül Istenhez. Ezért a prófétát az emberiség első űrutazójának is nevezik.