Orbán szerint a zsidó kommunisták tehetnek a magyarországi antiszemitizmusról

Bernard-Henri Lévy zsidó származású francia filozófus nemrég több mint két órát beszélgetett Orbán Viktorral. Lévy egy hosszú cikket jelentetett meg a beszélgetésről, amelyen többek között Orbán viszonya a zsidósághoz és az antiszemitizmus kérdése is szóba került.

Bernard-Henri Lévy az Atlanticban megjelent hosszú cikkben foglalta össze az Orbán Viktorral folytatott beszélgetést. A francia filozófust Orbán még áprilisban hívta meg kávézni, és Lévy igent mondott a miniszterelnök invitálására.

Kávézni hívta Orbán Viktor zsidó származású francia kritikusát

A zsidók a beszélgetés azon a pontján kerültek elő, amikor Lévy a magyar kormányfő bevándorlással kapcsolatos harcias kijelentéseit azokhoz az emberekhez hasonlította, akik a háborút követően még azután is antiszemiták maradtak, hogy akkora már szinte az összes zsidót meggyilkolták vagy deportálták.

Orbán ezt azzal hárította, hogy neki van a világon a legjobb kapcsolata Izraellel, csakúgy mint a zsidósággal. A miniszterelnök arról kezdett el beszélni, hogy Magyarország egy időben komoly munkaerőhiánnyal küzdött, így kénytelenek voltak más népeket, például cseheket, romákat, ruténokat behívni az országba, hogy legyen aki elvégezze a mezőgazdasági munkákat. Így aztán a 19. század közepére a magyarok majdnem kisebbségbe kerültek a saját országukban, és csak a zsidókkal való szövetségnek köszönhetően nem lettek azok.

Amikor pedig Lévy a magyarországi antiszemitizmus gyökereiről kérdezte Orbánt, a miniszerelnök Kun Bélát hozta fel, mint a zsidók gyűlöletének forrását. Orbán szerint ugyanis azzal, hogy a zsidók nagy szerepet játszottak a Tanácsköztársaságban, semmissé tették a zsidók és a magyarok között addig remekül működő szövetséget.

A francia filozófus cikkében el is csodálkozik azon, hogy vajon Orbán tisztában van-e azzal, hogy éppen egyenlőség jelet tett a zsidók és a kommunisták közé, ami a 20. századi antiszemita propaganda egyik legkedvesebb témája volt.

Antiszemita propaganda 1944-ben Budapesten (Fotó: Fortepan)

Lévy Horthy Miklósról is megkérdezte a miniszterelnököt, aki korábban kivételes államférfinek nevezte a kormányzót. Orbán válaszában kijelentette, hogy Horthy dicséretet érdemel, hiszen a magyar történelem része, és köszönet illeti azért, hogy megszabadított minket Kun Bélától.

Miután azonban a francia filozófus megemlítette, hogy ezzel együtt Horthy volt az is, aki 1944-ben, a náci megszállást követően hagyta és engedte a zsidók deportálásának megkezdését, Orbán elismerte, hogy ezen a ponton a kormányzónak távoznia kellett volna.

Még több Kibic

Schmidt Máriával és Ungár Péterrel egyeztetett az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős miniszterelnöki megbízott

2025.06.12.4 nap ago
A magyar zsidó közösség és Izrael politikája közötti viszonyról beszélgettek.

Együttműködést kötött a Mazsihisz és az Országos Polgárőr Szövetség

2025.06.11.5 nap ago
Az együttműködés alapján rendszeres kapcsolattartás lesz a felekezet és a polgárőrség között a polgárőr szervezetek közterületi járőrszolgálatának célirányos szolgálatszervezése, a bűnmegelőzés és az információcsere érdekében.

A Dreyfus-ügy Franciaországban az antiszemitizmus elleni küzdelem szimbólumává vált

2025.06.06.1 hét ago
A francia nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Alfred Dreyfust tábornoki rangra emeli, és ezzel a „jóvátételi aktussal” 130 évvel az elítélése után befejezte a rehabilitációját.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »