Hová tűntek a békési árva zsidó kisfiúk?

Három és fél évig nevelkedett nyolc zsidó kisfiú egy dél-alföldi nagyközségben a háború kirobbanása előtti időben. Nevelőnőjük pedagógiai naplót vezetett napjaikról, ami a kor és az akkori magyar társadalom állapotát ábrázoló dokumentummá lett.

 1941. június 22-én írta be gondosan vezetett pedagógiai naplójába Farkas Erzsébet, hogy „ma délután a srácoktól értesültem, hogy hajnalban kitört a német–orosz-háború. Kidobolták, hogy megint légvédelmi sötétítés lesz. Egyikük mesélt egy faemberről, amit a németek megtöltöttek robbanóanyaggal, hogy az ellenséges katonák felrobbanjanak. Utálatos dolog, hogy az emberek azon törik az eszüket, mivel lehet másokat ezrivel gyilkolni. »Hát minek jöttünk a világra, ha így kell élni?« – mondja valamelyik.”

A pedagógiai naplót még pár hónapig vezetheti Farkas Erzsébet, azután az általa 1938 ősze óta fenntartott kicsi békési gyerekotthon megszűnik.

Az árva és félárva zsidó kisfiúk, akik akkor már majd három éve vele együtt éltek, felkerültek a fővárosba, más árvaházakba. Ez volt mindannyiuk szerencséje. Budapesten, bujkálva, a gettóban éhezve, de mégiscsak túlélték a háborút.

Békésből viszont mind Auschwitzba vitték a helyi zsidókat, néhányan túlélték ugyan, de a többség, a tehetősek és a szegények is odavesztek. Ahogy elpusztult gyakorlatilag a teljes magyar vidéki zsidóság.

A könyv, amelyből a fenti idézet származik, nem holokauszttörténet, hanem társadalomleírás, betekintés a harmincas-negyvenes évek magyar világába, szokásaiba, társadalmi rétegzettségébe, kultúrájába.

Egyben a nagyon strukturált magyar zsidó világba is. A naplóíró, Farkas Erzsébet (1907–1991) gondosan gyűjtött minden egyéb olyan dokumentumot, igazolást, amely a Békésen eltöltött évekkel, majd családjának életével volt kapcsolatos. Halála után fia, Hódos Mátyás mérnök a papírokat lányára,

A naplót Hódos Mária, Farkas Erzsébet unokája szerkesztette könyvvé, egészítette ki a családi papírok között fellelt többi dokumentummal. Nyomozással felérő kutatásokat végzett, hogy feltárja a napló főszereplőinek további sorsát.

Kiderült, hogy volt, aki még a háború alatt elesett partizánként, volt, aki kijutott Palesztinába még Izrael megalakulása előtt. Volt, aki rendőrbesúgó és ’56-os felkelő lett egy személyben.

(Hódos Mária–Farkas Erzsébet: Fiaim, hol vagytok? Tinta Könyvkiadó, 2019, 589 oldal, 5779 forint)

A teljes cikk itt olvasható:

Fiaim, hol vagytok? – A békési zsidó kisfiúk körül a közönyből gyűlölet lett

Három és fél évig nevelkedett nyolc zsidó kisfiú egy dél-alföldi nagyközségben a háború kirobbanása előtti időben. Nevelőnőjük pedagógiai naplót vezetett napjaikról, ami a kor és az akkori magyar társadalom állapotát ábrázoló dokumentummá lett.

Kapcsolódó cikkek

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.1 nap ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Kiskamaszsors a csillagos ház árnyékában

2024.09.27.1 hét ago
Zágoni Balázs A csillag és a százados című, új ifjúsági regényének hőse, Dávid tizenévesen éli át azokat a történéseket, amelyeket a felnőttek sem értettek igazán: kilakoltatást, bujkálást, megaláztatást – és az összefogást a legnehezebb helyzetekben.

Rendkívüli Sorstalanság-előadás a Magyar Nemzeti Galériában

2024.09.26.1 hét ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »