Nem könnyű egyszerre zsidónak és bennszülöttnek lenni a kanadai fotós szerint

Kali Spitzer apját gyerekkorában a kanadai kormány szakította el a családjától, mivel az akkori szemléletmód szerint egyházi fenntartású iskolákba kellett járniuk a bennszülötteknek, hogy asszimilálódjanak a kanadai társadalomba.

Kali Spitzer 20 évesen hagyta el a kanadai Brit Kolumbiában lévő otthonát, északra utazott, hogy megmerítkezzen édesapja kultúrájában, aki a Kaska Dena nevű bennszülött kanadai csoport tagja volt.

Hét hónapon át élt az ottani rokonai között Daylu közelében, ahol megtanult többek között halászni, vadászni, prémeket megmunkálni, gyöngyöt fűzni, jávorszarvas bőrét cserzeni.

„Ez a néhány hónap egyszerre volt csodálatos és borzasztóan nehéz”, mondta a 31 éves fotográfus a JTA-nak. „Nagyon sok fájdalom tört fel belőlem a felszínre, amiért nem nőhettem fel a saját kultúrámban.”

Spitzert 20 éves koráig askenázi zsidó édesanyja nevelte. Az utazásról élményekkel tele érkezett haza, és szeretett volna másokat is megismertetni a bennszülöttek kultúrájával. Ehhez a fotográfiát választotta eszköznek.

A sorozat címe: „A rugalmasság és az ellenállás felfedezése”. Spitzer sokféle nőt és gender szempontból nem szokványos embert fotózott le, akik közül többen bennszülöttek vagy félvérek voltak. A képek egy része nemzetközi kiállításokon – Kanadában, USA-ban, Angliában és Németországban – szerepelt, és nemrég a National Geographic is bemutatta őket.

A kiállításon rengeteg fotóhoz hangfelvétel is készült, ahol az alanyok mesélnek saját magukról.

„A fő cél az volt, hogy egy olyan biztonságos közeget teremtsünk, ahol mindenki hallhatóvá és láthatóvá válik. Remélem, hogy ezáltal olyan emberek is nyitottak lesznek ezekre a sorsokra, akik egyébként nem foglalkoznának ilyesmivel, és hogy igazi emberi kapcsolatok jöhetnek létre a képeken keresztül”, mondta Spitzer.

A fotós projektje többek között arról is beszél, hogy milyen érzés félvérűnek lenni.

„Nem könnyű zsidónak és bennszülöttnek lenni egyszerre. Az emberek mindig azzal jöttek, hogy nem nézek ki bennszülöttnek, és folyton megkérdőjelezték az identitásomat”, mondta. „Jó érzés tudni, hogy mások is küzdenek ezzel a problémával. Szerintem nagyon fontos megmutatni, milyen sokfélék vagyunk, mégis megférünk egymás mellett.”

Spitzer főként a bennszülött gyökereivel foglalkozik a munkáiban, de a későbbiekben szeretne a zsidó identitását is feltárni. A tervei között szerepel, hogy elutazik Romániába és Lengyelországba, ahonnan zsidó felmenői származnak.

Szerinte a munkái akkor is kötődnek a zsidósághoz, ha ez nem jelenik meg nyíltan a mostani képein.

„Úgy gondolom, hogy a zsidó őseim jelentősen formálták a személyiségemet, ezért az alkotásaimra is hatással vannak.”

Azért foglalkozott elsőként a bennszülött gyökereivel, mert az őslakosokat a kihalás veszélye fenyegeti. Spitzer apját gyerekkorában a kanadai kormány szakította el a családjától, mivel az akkori szemléletmód szerint egyházi fenntartású iskolákba kellett járniuk a bennszülötteknek, hogy asszimilálódjanak a kanadai társadalomba. Ez a módszer 1996-ig volt érvényben Kanadában.

„A gyerekeket arra kényszerítették, hogy hagyják el az otthonukat, és bántalmazó intézményekben helyezték el őket, ahol a cél az asszimiláció volt. Ki akarták pusztítani az indián kultúrát” – mondta Spitzer. „Ez gyakori jelenség napjainkban, ezért foglalkozom ezzel.”

Spitzer 12 éves kora óta fotózik. Azt mondja, hogy nem könnyű egyszerre zsidónak és Kaska Dena-inak lenni.

„Sok nehézséggel jár két eléggé elnyomott csoportból származó ember utódjának lenni”, vallja be, de szerinte a gyökerei nem ellentétesek, inkább kiegészítik egymást.

Az eredeti cikk itt olvasható:

An indigenous and Jewish photographer wants to tell her people’s story before it’s too late – Jewish Telegraphic Agency

Kali Spitzer, whose photography was recently featured in National Geographic, says Judaism influences her work even when it is not the central topic.