Enyedi Ildikó Füst Milán regényéből forgat új filmet

Elkezdődött Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása hétfőn Hamburgban, amely Füst Milán A feleségem története című regénye alapján készül európai koprodukcióban. Füst Milánról legutóbb akkor írtunk, amikor vita alakult ki Gerő András és Schein Gábor között azzal kapcsolatban, hogy Füst zsidó származása ellenére antiszemita volt-e.

Az Arany Medve-díjas és Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről rendezője most Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított és irodalmi Nobel-díjra felterjesztett regényét viszi vászonra, Léa Seydoux francia színésznő és Gijs Naber holland színész főszereplésével.

A történet a holland Störr kapitány és egy francia frivol nő, Lizzy féltékenységi drámáját mutatja be.

A főszereplő Léa Seydoux-t a James Bond és a Mission: Impossible filmekből, valamint a cannes-i Arany Pálmás Adéle életéből ismerheti a közönség, a kapitányt alakító Gijs Nabert pedig Csoma Sándor Casting című diplomafilmjében fedezte fel a rendező.

Fontos szerepet kapott a filmben továbbá Louis Garrel francia színész, akit Magyarországon elsősorban Bernardo Bertolucci Álmodozók című drámájában szerepelt, 2006-ban pedig az édesapja rendezte Szabályos szeretők című filmért a legjobb férfi szereplőnek járó César-díjat kapta meg.

Az 57 napot felölelő forgatás legnagyobb része Magyarországon zajlik majd, a belső felvételeket a Filmalap Mafilm igazgatóságának fóti stúdiójában rögzítik, míg a Párizsban játszódó külső jeleneteket Budapesten veszik fel.

A Filmalap 1,15 milliárd forintos gyártási támogatásával készülő alkotás a tervek szerint 2020 őszén kerül a mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Füst Milánról legutóbb akkor írtunk, amikor vita alakult ki Gerő András és Schein Gábor között azzal kapcsolatban, hogy Füst zsidó származása ellenére antiszemita volt-e. Gerő András történész azt nehezményezte, hogy miért viseli a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) páholya Füst Milán író nevét, amikor Füst zsidó származása ellenére antiszemita volt. Gerő ez utóbbi állítását Schein Gábor Füst Milánról írt könyvére alapozta, szerinte ugyanis ebben Schein arra a következtetésre jut, hogy Füst mindvégig le akarta választani magát a „zsidóról”, és az antiszemita sztereotípiák a kezdetektől erősen jelen voltak az író 1905-1944 közötti naplóbejegyzéseiben.