Miért érdekel minket, hogy a Chabad kit fogad el zsidónak? Melyikőtök szeretne/tudna klasszikusan ortodox módon élni? Újra megkérdezem, miért erősítenénk, és adnánk valóban „tömeget” a Chabad mögé?

Miért ragadtam billentyűzetet, ennek apropója Fináli Gábor rabbi es Megyeri András Jonatán „csatája”.

Azt gondolom és hiszem, az általam ismert magyarországi zsidó közeg demográfiai összetétele számos ok miatt – ezeket nem elemezném – jelentős számú vegyes házasságot hozott. Lehet ezen vitatkozni, különféle statisztikákat lobogtatni, de lássuk be, teljesen felesleges.

Amennyiben ezt a tényt el tudjuk fogadni, érthetővé válik, amire reflektálni szeretnék.

Lássuk a vidéki zsidóság helyzetét. Az idő kereke forog es forog, egyre idősebbek leszünk. Kinek is tartjuk fent a kiléinket, milyen jövő elé nézünk?

A következő évtizedekben felbukkanhatnak eddig passzív, halachikusan zsidó emberek, illetve utódaink, akik betérnek, és atyáik népét és vallását választják. Ők fogják fenntartani a zsidóságot. Ők Izrael magjai, akik ugyanazt a jiddiskeitet kapták, mint passzív társaik, „pechük” csupán atyáik „vétke” volt. B”H sokan közülük választanak helyesen, és a tövisből rózsa válik. Ők, akik ma aktívan, egy önként vállalt és örömmel elfogadott örökség birtokában, motorjai a közösségeiknek.

Mi a mi felelősségünk ebben?

Jó zsidó apaként példát mutatni, és minden erőnkkel azon lenni, hogy ne támogassunk egy olyan marginális szervezetet, amely számára utódaink a megszerzett giurjaikkal (neológ) mindig is gójok fognak maradni.

Kinek építsük a jövőt, ha nem a saját utódainknak? Miért támogatnánk azt a jövőt, ahonnan kiszorulunk? Miért lenne szükségünk magyarul alig beszélő „haszid” csoportokra a hitközségeinkben? Gondolkodjunk már el egy kicsit! Engem ne reprezentáljon a Chabad/EMIH, ne vegzáljon folyamatosan Megyeri András, ne reprezentáljon ő sem.

Megkérdezem, itt Magyarországon ki a reprezentatívabb, a Chabad vagy egy sok százéves Miskolci Zsidó Hitközség? Azaz, a Miskolci Autonóm Ortodox Anya Hitközség!?

Nekünk van itt múltunk, van jelenünk, és ami fontos, jövőnk. Nem tudom, máshol mi van, de itt nálunk örömmel fogadjuk betértjeinket, hiszen a saját véreink, és pontosan tudjuk, ők is a jövő részei.

Miféle képmutatás ennek az ellenkezőjét állítani és így cselekedni? És egyáltalán miért érdekel minket, hogy a Chabad kit fogad el zsidónak? Melyikőtök szeretne/tudna klasszikusan ortodox módon élni? Újra megkérdezem, miért erősítenénk, és adnánk valóban „tömeget” a Chabad mögé?

Természetesen tisztelem az igazi haszidizmust, tisztelem az igazi ortodoxiát, de elutasítom a pökhendi fennhéjázást, a lenézést, az arroganciát, a felsőbbrendűséget a lesajnáló tekinteteket. Nincs nekünk szükségünk erre, érezzük jól magunkat zsidóként, es építsünk élhető jövőt magunkért, de leginkább utódainkért.

Kapcsolódó cikkek: