Elsősorban a körülöttünk élő emberekért vagyunk felelősek

Meg kell találni az egyensúlyt a csak saját magára gondoló törzsi szemlélet és a közeli embertársakkal nem törődő univerzalizmus között – mondja Yoram Hazony a Mandinernek. Szerinte egy nacionalista nem azt gondolja, hogy csak az ő nemzetének kéne léteznie, hanem nemzetek sokaságában gondolkodik.

Előadásában szembeállította egymással az univerzális törvényeket képviselő birodalmakat és a független nemzeteket azzal, hogy minden nemzetnek lehetnek más törvényei. Nevezhetjük ezt egyfajta lokalizmusnak is. De hol a határ, hogyan nem válik a lokalizmus nihilista relativizmussá?

Ez nagyon jó kérdés.

Ha semmi mással nem törődsz,csak a saját népeddel, akkor lehet, hogy nihilistává válsz. De ugyanígy, ha csak az univerzális értékek érdekelnek és az egész emberiség jóléte, akkor igazából senkivel nem törődsz, mert nem törődsz a konkrét emberekkel.

Ezek a két megközelítés iker-veszélyei. A legtöbb konzervatív irányzat ugyanakkor nem nihilista és nem relativista, elég csak Edmund Burke-re utalnom. A konzervatív szerzők többnyire rámutatnak, hogy van egy Isten, és ebből kifolyólag van jó és rossz. Szóval a konzervatív hagyomány arra keresi a választ, mit akar Isten. Nem jó minden, amit csak úgy elgondolunk. A konzervatívok kutatják, hogy mit akar Isten mindannyiunktól. Isten ugyanis univerzális.

Viszont Magyarországnak és Izraelnek némileg eltérő a válasza arra, hogy mit vár tőlük Isten. A konzervatívok tudják, hogy ha még a legjobbat akarják is, nem biztos, hogy mindent átlátnak.

A könyve címét használva: mi a nacionalizmus erénye?

Erről a könyv utolsó fejezete szól konkrétabban. Az elképzelésem szerint az egyik veszély az, ha egy törzshöz való lojalitásod annyira erős, hogy az bálványimádásba csap át. A másik veszély azonban az, ha csak emberiségben gondolkodunk, és így elfelejtjük, hogy elsősorban a körülöttünk élő emberekért vagyunk felelősek.

Az erény abban áll, hogy megtaláljuk a kettő közti egyensúlyt. A saját hagyományom szép és igaz, de lehet igazságra és szépségre lelni más hagyományokban is.

Egy nacionalista nem azt gondolja, hogy csak az ő nemzetének kéne léteznie, hanem nemzetek sokaságában gondolkodik.

Talán, de nem feltétlen azt gondolja, hogy a saját nemzete a legjobb és legszebb, ugyanakkor elismeri hogy van sok másik nemzet is. Az erény az az egyensúly a lelked mélyén, amiből fakadóan azt tudod mondani, hogy ugyan a saját nemzeted nagyon fontos, de más nemzetek is nagyszerűek.

A teljes cikk itt olvasható:

Mandiner

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.