Elsősorban a körülöttünk élő emberekért vagyunk felelősek

Meg kell találni az egyensúlyt a csak saját magára gondoló törzsi szemlélet és a közeli embertársakkal nem törődő univerzalizmus között – mondja Yoram Hazony a Mandinernek. Szerinte egy nacionalista nem azt gondolja, hogy csak az ő nemzetének kéne léteznie, hanem nemzetek sokaságában gondolkodik.

Előadásában szembeállította egymással az univerzális törvényeket képviselő birodalmakat és a független nemzeteket azzal, hogy minden nemzetnek lehetnek más törvényei. Nevezhetjük ezt egyfajta lokalizmusnak is. De hol a határ, hogyan nem válik a lokalizmus nihilista relativizmussá?

Ez nagyon jó kérdés.

Ha semmi mással nem törődsz,csak a saját népeddel, akkor lehet, hogy nihilistává válsz. De ugyanígy, ha csak az univerzális értékek érdekelnek és az egész emberiség jóléte, akkor igazából senkivel nem törődsz, mert nem törődsz a konkrét emberekkel.

Ezek a két megközelítés iker-veszélyei. A legtöbb konzervatív irányzat ugyanakkor nem nihilista és nem relativista, elég csak Edmund Burke-re utalnom. A konzervatív szerzők többnyire rámutatnak, hogy van egy Isten, és ebből kifolyólag van jó és rossz. Szóval a konzervatív hagyomány arra keresi a választ, mit akar Isten. Nem jó minden, amit csak úgy elgondolunk. A konzervatívok kutatják, hogy mit akar Isten mindannyiunktól. Isten ugyanis univerzális.

Viszont Magyarországnak és Izraelnek némileg eltérő a válasza arra, hogy mit vár tőlük Isten. A konzervatívok tudják, hogy ha még a legjobbat akarják is, nem biztos, hogy mindent átlátnak.

Yoram Hazony (jobbról a második) Heisler Andrással, Radnóti Zoltánnal és dr. Bíró Tamással

A könyve címét használva: mi a nacionalizmus erénye?

Erről a könyv utolsó fejezete szól konkrétabban. Az elképzelésem szerint az egyik veszély az, ha egy törzshöz való lojalitásod annyira erős, hogy az bálványimádásba csap át. A másik veszély azonban az, ha csak emberiségben gondolkodunk, és így elfelejtjük, hogy elsősorban a körülöttünk élő emberekért vagyunk felelősek.

Az erény abban áll, hogy megtaláljuk a kettő közti egyensúlyt. A saját hagyományom szép és igaz, de lehet igazságra és szépségre lelni más hagyományokban is.

Egy nacionalista nem azt gondolja, hogy csak az ő nemzetének kéne léteznie, hanem nemzetek sokaságában gondolkodik.

Talán, de nem feltétlen azt gondolja, hogy a saját nemzete a legjobb és legszebb, ugyanakkor elismeri hogy van sok másik nemzet is. Az erény az az egyensúly a lelked mélyén, amiből fakadóan azt tudod mondani, hogy ugyan a saját nemzeted nagyon fontos, de más nemzetek is nagyszerűek.

A teljes cikk itt olvasható:

Mandiner

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Még több Kibic

Kié Szenes Hanna? Három sír és egy kisajátított hőstörténet

2026.07.17. 1 óra ago
Egy embernek rendszerint egy sír jut. Szenes Hannának három is van, és ez önmagában elég lenne egy könyvhöz. Pető Andrea történész és Politzer Maymon Krisztina jogász, újságíró hamarosan megjelenő kötete azonban nemcsak a sírok történetét követi végig, hanem azt is megmutatja, hogyan alakították át újra és újra Szenes Hanna alakját a magyar és az izraeli emlékezetpolitika igényei.

Kommunikációs munkatársat keres a Bálint Ház

2026.07.14. 3 nap ago
A Bálint Ház csapata keresi azt a személyt, aki segít elmesélni történeteiket, és láthatóvá tenni az olyan értékteremtő kezdeményezéseket, mint a Judafest, a Zsidó és Izraeli Filmfesztivál vagy a szarvasi családi táborok.

Harmincegy érmet szerzett a magyar csapat az idei Makkabián

2026.07.14. 3 nap ago
A biztonsági helyzet miatt kisebb csapattal érkező magyar küldöttség rendkívül eredményesen szerepelt Izraelben a Makkabi Világjátékokon, amely legidősebb versenyzője a holokauszt-túlélő Pajor István volt.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »