A Magyar Örökség-díj odaítélésével Sztehlo Gábor evangélikus lelkész élete és szolgálata a nemzeti örökség része lett. A díjátadóra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében került sor március 23-án.

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész posztumusz Magyar Örökség-díjban részesült, írja az evangelikus.hu beszámolójában. A lelkész életét videóbejátszásban Fabiny Tamás méltatta. Az evangélikus elnök-püspök beszédében kiemelte, hogy Sztehlo elsősorban lelkész volt, mely szolgálat a nehéz időkben a legkülönbözőbb nehéz sorsú emberekre terjedt ki.

Sztehlo Gábor emléktáblája a Bécsi kapu téren (Fotó: Wikipédia)

A gyülekezeti munka, népfőiskola, a zsidómentés és a Gaudiopolis gyermekköztársaság után az evangélikus diakónia megalapítása, a fogyatékkal élő gyermekek megsegítése volt Sztehlo Gábor lelkész munkája.

A posztumusz elismerést Sztehlo Gábor Magyarországon élő unokahúga, a Sztehlo Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, Weissmahr Zsuzsanna, Andrási Andor Sztehlo-gyermek, a Sztehlo Gábor Alapítvány elnöke, a Sztehlo-gyerekek voltunk című kötet egyik szerkesztője és Keveházi László nyugalmazott evangélikus esperes, a Gaudioplis első miniszterelnöke vette át.

Fabiny Tamás püspök laudációja Sztehlo Gáborról
Fabiny Tamás: A Magyar Örökség díjas Sztehlo Gábor élete (laudáció) Videó: Győri András Timótheus

Sztehlo Gábor Sztehlo Gábor 1944 márciusától kezdve Raffay Sándor püspök megbízásából elkezdte a zsidó gyermekek szervezett mentését, olvasható a lelkész Wikipédia oldalán. 1944. október 5-én nyitották meg az első otthont Sztehlo Gábor nagybátyja, Haggenmacher Ottó által felajánlott I. kerület, Bérc utca 16. alatti villájában.

1944 karácsonyáig 32 otthonban szervezte meg a gyermekek elhelyezését és ellátását a svájci Vöröskereszt támogatásával Neÿ Ákos vasútigazgató családi villájában. Ezért a tevékenységéért kapta meg 1972-ben a Világ Igaza címet. Az ezerhatszáz megmentett gyerek egyike Oláh György, későbbi Nobel-díjas tudós volt. A gyerekek mellett az otthonok 400 dolgozója is menedéket, oltalmat talált.