Gerő András történész egy teljesen új koncepciót vázolt fel a korábbi, sokak által vitatott elképzelés helyett. Eszerint a Sorsok Háza tematikája a magyar társadalom és az itt élő zsidók sokrétű viszonyát mutatná be.
A Sorsok Háza idén már biztosan nem fog megnyílni, a legutóbbi sajtóértesülések szerint az izraeli kormány világossá tette Orbán Viktor számára, hogy csak akkor járul hozzá az emlékközpont megnyitásához, ha annak narratívája egybevág az általánosan elfogadott történelemszemlélettel. Ezért most Köves Slomó, a projektért tavaly szeptember óta felelős EMIH vezető rabbija igyekszik a nemzetközi szakmai közvélemény támogatását elnyerni.
Gerő András történész, aki részt vett a korábbi koncepció kidolgozásában, most egy teljesen új ötlettel állt elő, amelyet a HVG internetes felületén írt le részletesen. Gerő ugyan a Schmidt Mária irányítása alatt működő Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársa, de most magánszorgalomból dolgozta ki saját verzióját, mert annyira nagyon elköteleződött a projekt mellett. A Népszava úgy tudja, Schmidt Mária nem vesz részt a Sorsok Háza további koncepciójának alakításában.
Gerő ötlete szinte teljes egészében eltér az eddigiektől. Mint írja, a név és az épület megváltoztatása nélkül egy olyan új koncepciót dogozott ki, ami a magyar társadalom és az itt élő zsidók modernitásban megélt sokrétű viszonyára vonatkozik, és nem kizárólagosan a holokauszt a tárgya. Ami így első hallásra eléggé a Rumbach utcai zsinagóga épületében készülő Együttélés Háza mögötti elképzelésre emlékeztet.
A zsidó és nem-zsidó együttélés kerül a megújuló Rumbach zsinagóga fókuszába
A történész szerint egyébként azért lenne szükség a teljes koncepcióváltásra, mert nem tartja szerencsésnek, hogy a Sorsok Háza a „hegemón helyzetben” lévő izraeli Jad Vasem és a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum által diktált narratíva szerint jöjjön létre. „A magyar narratíva nem lehet ugyanaz, mint az izraeli vagy az amerikai, noha természetesen közös elemek szükségesek és lehetségesek” – vélekedik Gerő.
Az új koncepció a következő pontok szerint jönne létre:
- A zsidó vallási reform kihívása
- Az asszimiláció kihívása
- A politikai cionizmus kihívása
- Az antiszemitizmus kihívása
- A szocializmus kihívása
Az egész projektnek Gerő elképzelése szerint csak felelőse lenne, ami lehetne az EMIH, Schmidt alapítványa, vagy akár valaki más is. A lényeg, hogy a fentebb felvázolt témacsoportok kidolgozását mindig az adott témakörhöz legjobban értők végezzék el. Például a vallási részt készíthetné a mazsihiszes Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetem együtt Köves Slomóval. A cionizmus témájában az izraeli Herzl Múzeum nyújthatna segítséget, a holokauszt résznél pedig a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (HDKE) vállalhatna döntő szerepet.
Gerő András úgy gondolja, hogy a legjobb lenne ezzel a koncepcióval elmozdulni a jelenlegi „nem kívánatos” helyzettől, ez az új elképzelés ugyanis olyan megoldást nyújt, ami segíti a magyar társadalmat a maga kritikus önismeretében. „Nem sértjük meg a teremtett épület jellegét, nem változtatjuk meg az épület nevét és valami olyat teszünk bele, ami felülírja az eddigi ellentéteket, még akkor is, ha új és remélhetőleg termékeny vitákat eredményez” – összegzi saját koncepciójának bemutatását a történész.
