Muszlimok gondozzák a helyi zsinagógát Indiában

Több mint fél évszázaddal ezelőtt a kolkatai impozáns Dávid Csillag zsinagóga imapadjain a helyi zsidó közösség tagjai ültek. Ma már kevesebb, mint két tucat zsidó él a városban, de a helyi muszlim családok továbbra is őrzik az imahelyeket.

1798-ban vándorolt ide az első zsidó, Salom Kohen aki egy szíriai ékszerkereskedő volt. Példáját többen követték Irakból és Szíriából. Selyemmel, indigóval és ópiummal kereskedtek. Az 1850-es évek közepétől zsinagógák épültek a városban élő 3000 zsidó számára. Híres filmsztárok és szépségkirálynők kerültek ki közülük. Különleges receptjeik ötvözték a közel-keleti és az indiai ízeket. A második világháború alatt európai zsidók kerestek menedéket Kolkatában.

India 1947-es függetlensége előtt közel 5000 zsidó élt itt. A közösségnek saját újságjai, iskolái és kereskedelmi tevékenysége volt. De sokan tartottak attól, hogy a politikai változások bizonytalanságot hoznak a jövőben, és elvándoroltak Indiából. Izrael megalapítása után egy évvel a legtöbben odaköltöztek.

Ma kevesebb mint két tucat zsidó él Kolkatában a New York Times szerint, de elkötelezett muszlimok gondoskodnak a három helyi zsinagóga rendben tartásáról. Az egyik férfi, aki az itt látható filmben szerepel, 60 éve dolgozik itt gondnokként. Ma már a két fia is besegít neki. Nélkülük a zsidó Koltaka összes emléke eltűnne.

Az imahelyeken kívül két iskola és egy temető is van a városban. A zsinagógákban több turista fordul meg, mint hívő, de a gondnokok még emlékeznek arra az időre, amikor az ima alatt megteltek az épületek zsidókkal.

Nem véletlen, hogy muszlimok dolgoznak a kis közösségben. „A nagyszüleink is szerettek velük együttműködni, hiszen ők is egy istenben hisznek”, mondja Elisha Twena, az egyik helyi zsidó iskola titkárnője a dokumentumfilmben. Mindkét közösség kisebbségnek számít a hindu országban.

„Kolkatában zsidó családok muszlim szakácsot alkalmaznak, mert ők sem esznek disznóhúst. A hindu családok számára nem elfogadható, hogy a zsidók megfőzik a húst”, mondja Jael Silliman, kolkatai zsidó lakos és a város zsidó életét bemutató digitális archívum alapítója. „A zenénk, az étkezési szokásaink is hasonlóak. Az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az arab világ volt valaha a zsidó közösség központja. A korai bevándorlók még úgy néztek ki, mint napjainkban az arabok.”

A város utolsó zsidó lakosai attól tartanak, hogy hamarosan már csak sírkövek emlékeztetnek arra, hogy valaha itt zsidók éltek. A zsinagógákat adományokból és a muszlim családok elkötelezett munkájával tartják fenn. „Fogalmam sincs, mi lesz 10-15 év múlva”, mondja Rabul Khan, a Dávid Csillag Zsinagóga egyik gondnoka. „De remélem, hogy Allah kegyelmével fennmaradhat ez a közösség.”

Meet the Muslim family who looks after a Jewish synagogue in Kolkata, India

Muslims have been the caretakers of the Magen David Synagogue in Kolkata, India for generations.

Kapcsolódó cikkek

Budapest 1944: halálmenet, munkaszolgálat, deportálás

2024.10.08.12 óra ago
Neves szakértők részvételével rendez tudományos tanácskozást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Mazsihisz-székház Goldmark-termében október 14-én, hétfőn 14 órától.

Sárga szalagok lepték el Budapestet a Gázában fogva tartott izraeli túszokra emlékezve

2024.10.08.14 óra ago
A Kidma október 7-i akcióját virágültetés és zsidó civil szervezetek által rendezett éneklős, táncos flashmob követte a Vörösmarty téren. Az izraeli áldozatok neveit olvasták fel a Dohány zsinagóga előtt.

Ros hásáná: 15,8 milliósra tehető a világ zsidósága

2024.10.03.6 nap ago
Magyarország a 10 legnagyobb zsidó lakosságú országok között a Szochnut által közölt adatok szerint.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »