Az izraeli főügyész vádat készül emelni a miniszerelnök ellen, akinek azonban előtte még lehetősége lesz meghallgatáson érvelnie saját védelmében. Netanjahu tagadja az ellene felhozott vádakat, az ellenzék vezetője pedig azonnali lemondásra szólította fel.
Netanjahu ellen három korrupciós bűncselekmény, megvesztegetés, hivatali vesztegetés és csalás elkövetése miatt emel vádat – a meghallgatás eredményeinek függvényében – Aviháj Mandelblitt legfőbb ügyész. Ezek közül a legsúlyosabb, akár tíz évre is büntethető vád a megvesztegetés, amellyel a négyezres számmal jelölt akta, vagyis a Bezeq telekommunikációs óriásvállalat tulajdonos főrészvényesével, Saul Eloviccsal folytatott adásvételi ügyletei miatt gyanúsítják a kormányfőt.
Szintén vádat készülnek emelni Saul Elovics és felesége, valamint egy, az érdekeltek között közvetítő személy ellen. Elovicsékat azzal vádolják, hogy megvesztegették a miniszterelnököt, amikor tőle kapott gazdasági előnyökért cserébe nyomást gyakoroltak Netanjahu és felesége kéréseinek megfelelően a Walla hírportál híreire és cikkeire.
Az ezres, „ajándékozási” aktában nem megvesztegetés, hanem a csak három évvel büntethető hivatali vesztegetés és csalás a vád. Ez az ügy a bizonyítékok szerint közel hétszázezer sékel (mintegy ötvenmillió forint) ajándék átadásáról, illetve elfogadásáról szól, amit két milliárdos üzletember, Arnon Milchen és James Packer nyújtott Benjámin és Sara Netanjahunak.
Az ötvenhét oldalas, az érintettekhez eljuttatott vádirat részletesen felsorolja a kétezres akta tartalmát, a Jediót Ahronót című újság lapkiadó-tulajdonosával folytatott beszélgetéseket is, melyekről hangfelvétellel rendelkezik a rendőrség. A vádirat szerint arról egyeztettek, hogy miként változtassák meg a lap irányvonalát Netanjahu érdekében, s cserébe miféle intézkedésekkel javítja az újság gazdasági helyzetét a kormányfő. Emiatt Arnon Noni Mózesz ellen is vádiratot nyújtott be Mandelblitt megvesztegetés vádjával.
A drámai bejelentés kevesebb mint hat héttel az április 9-re kiírt választások előtt történt, és befolyást gyakorolhat a voksolás kimenetelére, a Netanjahu vezette Likud párt sikerére. A párt képviselői a médiát azzal vádolják, hogy nyomást gyakorolt a legfőbb ügyészre, hogy a kormányfő számára kedvezőtlen döntést hozzon, s boszorkányüldözésnek minősítették a korrupciós ügyeket.
Benjámin Netanjahu televíziós beszédben reagált a bejelentésre. Ebben felhívta a figyelmet kormányzásának eredményeire, majd kijelentette, hogy a baloldal brutális nyomásának hatására készül ellene vádat emelni Aviháj Mandelblitt főügyész. A kormányfő valótlannak nevezett minden egyes vádat, és személyében is támadta az ügyészség két vezető munkatársát, noha ők is döntenek majd sorsáról a néhány hónapon belül esedékes meghallgatásán.
Netanjahu azt ígérte, hogy a vádemelés benyújtása előtti meghallgatásán, néhány hónap múlva kártyavárként fog összedőlni minden ellene felhozott vád. A kormányfő példákat hozott fel a bíróságon végül felmentett közszereplőkre vonatkozóan, s azt állította, hogy hajtóvadászat folyik ellene és családja ellen. A tizenhármas tévécsatorna szakértői szerint elsősorban az őt támogató szavazópolgárokhoz beszélt, körükben kívánta csökkenteni a tervbe vett vádemelés okozta károkat az április 9-én esedékes választások előtt.
Az izraeli külügyminiszter nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait
Az ellenzék legnagyobb pártját vezető Beni Ganz fájdalmasnak nevezte, hogy Izrael történelmében először vádemelés várható a hivatalban lévő kormányfő ellen. Ganz patriótának nevezte magát és a miniszterelnököt is, és Netanjahut idézte, aki Ehud Olmert volt miniszterelnököt távozásra szólította fel az ellene folyó korrupciós nyomozás idején, még 2008-ban.
Ganz azt mondta, hogy Netanjahu nem tudja ellátni a kormányfői hivatalt „félállásban”, vagyis miközben saját jogi védelmével foglalkozik. Felszólította őt, hogy ne helyezze saját érdekét az ország érdeke elé, és visszavonulva, magánemberként bizonyítsa be ártatlanságát, majd ezután térjen vissza pártja élére.
Izrael történetében nem először folytatott korrupciós nyomozást a rendőrség miniszterelnök ellen, korábban Ariel Saron és Ehud Olmert ellen is vizsgálatot folytatott. Olmert több miniszter felhívására már a nyomozati szakaszban visszavonult közhivatalától, és közemberként állt a bíróság elé még kormányfői korszaka előtt elkövetett korrupciós bűnökért. A bíróság elítélte, majd 2017-ben szabadult, miután tizenhat hónapot töltött börtönben.
