190 éve született Levi Strauss, a farmernadrág atyja

Levi Strauss egy szegény németországi zsidó családból származott. A farmernadrágokat gyártó cégével beírta magát a történelemkönyvekbe. Február 26-án született 190 éve.

Eredeti nevén Löb Strauß Buttenheim-ben született, Hirsch Strauss és Rebecca (Haass) Strauss gyermekeként. 18 éves korában édesanyjával és két nővérével kihajóztak az Egyesült Államokba. 1850-től hívta magát Levi Straussnak.

Levi Strauss

Kaliforniában az 1950-es években tört ki az aranyláz. Levi Strauss a testvérei kérésére San Francisco-ba költözött, hogy és ott képviselje a Strauss-család üzleti vállalkozásának érdekeit. Levi 1854-ben nyitotta meg San Franciscóban a Levi Strauss & Co. néven később világhírnevet szerzett cégét.

Eleinte vitorlavászonból készített nadrágokat a munkásoknak Strauss a híres nagy kaliforniai aranyláz idején, amely igen kelendő árucikknek bizonyult. Később megismerkedett Jacob W. Davis- szel, aki fém szegecsekkel erősített farmereket készített, hogy a nadrágok jobban bírják a megterhelést. Levi Strauss bevette az üzletbe Davist, és hamarosan megszületett a vitorlavászonból varrt, szegecselt, indigóval festett munkásnadrág, a későbbi világhírnevet szerzett emblematikus ruhadarab, a farmer.

Az első szegecselt nadrágok 1873-ban készültek, a híres 501-es farmert pedig az 1890-es évektől kezdték gyártani.

Levi Strauss nem csak dúsgazdag üzletember, hanem empatikus, a szegényeket hatalmas adományokkal támogató filantróp is volt. 1902. szeptember 26-án halt meg 73 évesen. Sosem házasodott meg, így a négy unokaöccsére hagyta a céget (Jacob, Sigmund, Louis és Abraham Stern).

A Levi’s farmer országos, majd nemzetközi sikere az 1920-as években kezdődött. Először a nyugati parti alsóbb osztályok, később már a keleti parti felső tízezer körében, majd világszerte is elterjedt az 50-es, 60-as években, és máig tartja emblematikus helyét a farmerek piacán.

 

 

 

Még több Kibic

Nemes Jeles László új filmje október 23-án érkezik a magyar mozikba

2025.05.14.2 nap ago
Az Árva című film 1957 tavaszán, Budapesten játszódik.

Golda – A ZsiFi filmvetítése a Bálint Házban Izrael 77. függetlenségi napja alkalmából

2025.05.14.2 nap ago
Minden, amit tudni akartál a jom kipuri háborúról és a nőről, aki magára vállalta a felelősséget és a nehéz döntéseket.

Botlatóköveket helyzetek el a holokauszt operaházi áldozatainak emlékére

2025.05.11.5 nap ago
A botlatókövek elhelyezése azt az üzenetet közvetíti, hogy az Operaház nagyra becsüli a zsidó származású munkatársai hozzájárulását a magyar operakultúrához.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »