A jövőben csak erősödni fog az eszköz- és közösségi média függésünk?

Átfogó tudományos, egyben olvasmányos könyv jelent meg az internetes kommunikációról  Online címmel a Milton Friedman Egyetem oktatója, dr. Szűts Zoltán jóvoltából. A kötet kiemelten foglalkozik többek között a zsidó származású Neumann Jánossal, a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetőjével.

Képernyőről való olvasás, élményszerűség, interaktivitás, creative commons, szabadság vagy éppen megfigyelés, 15 klikk hírnév, dotcom bubble, álhírek és a crowdsourcing.

Többek között ezekről a jelenségekről, valamint az internetes kommunikáció és média történetének és elméletének bemutatásáról szól dr. Szűts Zoltán, a Milton Friedman Egyetem Alkalmazott Infokommunikációs Kutatócsoportjának vezetőjének Online című új könyve.

Átalakította a társadalmat

A hiánypótló könyv szerint a történelemben korábban még nem volt arra példa, hogy egy látszólag infrastrukturális fejlesztés – hiszen technológiai értelemben egy hálózatról beszélünk – ilyen hatással legyen a társadalomra.

A számítógép átalakította egyebek mellett a nyilvánosság fogalmát, alacsony technikai belépési küszöbével (a Facebookon például bárki képes megosztani tartalmat minden előzetes képzés nélkül) hiányával demokratizálta a kommunikációt. A művészet dimenziójában pedig felforgatta az író-olvasó viszonyt. Gyakran egy-egy alkotás a kommentekkel együtt alkot egységet.

Dr. Szűts Zoltán szerint a kultúránk egyre inkább digitálissá és interaktívvá válik. Akinek ugyanis napi rutinja az internet- használat, egyre inkább arra vágyik, hogy mindent azonnal, online, egy kattintással érjen el.

Önmaga csapdájába esett sajtó

A könyv kitér a sajtó nehézségeire is. Az internet megjelenésével ugyanis a nyomtatott sajtó egyfajta 22-es csapdájába kényszerítette magát, a szerkesztőségek tömegesen ingyen elérhetővé tartalmaikat, ami a nyomtatott példányok eladásának csökkenéséhez vezetett. Szűts Zoltán szerint most már nincs visszaút, aki fizetőssé teszi az online tartalmait, azt kockáztatja, hogy az olvasók elpártolnak tőle. Az ingyenes tartalmak ezzel szemben nem hoznak bevételt. Az online reklámfelületek értékesítése viszont csak a nagy olvasottság esetén elegendő a rentábilis működéshez.

Az Online című könyv vizsgálja a digitális térben kialakuló új típusú közösségeket is. Szűts Zoltán szerint az internet relativizálta az időt és teret, a virtuális térben való kapcsolatteremtés vagy gyülekezés rendkívül egyszerűvé vált. A közösségi oldalak új típusú csoportokat, közösségeket hoznak létre. A Facebooknak komoly közösségteremtő szerepe van, ugyanakkor lehetővé teszi a totális megfigyelést is.

A jövő zenéje a digitális diplomácia?

A könyv tárgyalja ezen kívül az információs túltelítettséget is, vagyis azt, hogy nehéz eldöntenünk, mi a fontos abból, ami online ránk zúdul. Ezen kívül azt jósolja, hogy a jövőben az eszköz- és közösségi média-függés is egyre csak erősödni fog. A jövő új fejleményeként tekint a digitális diplomácia előretörésére is, amelynek következtében a területileg kicsi országok látványos sikereket érhetnek el az online térben, és pozitív képet alakíthatnak ki magukról.

Szűts Zoltán szerint az infokommunikációs technológia radikális és rapid fejlődésével, illetve a felhasználók által táplált közösségi média térnyerésével növekszik a külügyi szervekre és diplomatákra nehezedő nyomás. A jövőben egy állam sikeres diplomáciai stratégiája azon is múlik, hogy az érintettek felismerik-e a digitális technológiákban rejlő új lehetőségeket, és átlátják-e, hogyan állíthatók az új kommunikációs csatornák és médiafelületek a külpolitikai céljaik szolgálatába.

Zsidók, akik sokat tettek  a magyar számítástechnika fejlődéséért

A kötet kiemelten foglalkozik a zsidó származású Neumann Jánossal, aki a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté.

Olvashatunk még a szintén zsidó Kozma Lászlóról, az ő nevéhez fűződik többek között az első magyarországi digitális számítógép, a MESZ–1 megtervezése és üzembe állítása, és rengeteget tett a magyar számítástechnika fejlődéséért.

Kozma Lászlót a numerus clausus miatt nem vették fel a műegyetemre, ehelyett villanyszerelőként dolgozott, majd később külföldön tanult. 1942-ben visszatért Magyarországra, majd 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, és Mauthausenbe deportálták. A háborút végül túlélte, és a  budapesti Standard Villamossági Rt.-nél helyezkedett el. 1949-ben a Standardban folyó szabotázs- és kémtevékenységet „leleplező” Standard-ügy kapcsán, koholt vádak alapján letartóztatták. 1950-ben tizenöt éves börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben amnesztiával szabadult, de teljes körű rehabilitációjára csak 1989-ben – posztumusz – került sor. 1955-től 1972-es nyugdíjazásáig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított, 1960 és 1963 között a villamosmérnöki kar dékáni tisztét is betöltötte.

Kiknek szól?

Az Online című könyv a felsőoktatás számára készült egyfajta kézikönyv – amelyet szakirodalom lesz többek között a Milton Friedman Egyetem kommunikáció szakán – , ugyanakkor olvasmányos formában íródott. A szerző célja bevallása szerint az volt, hogy az olvasót közelebb hozza az online univerzum szabályainak megértéséhez, és így tudatosabban legyen képes használni az infokommunikációs csatornákat és az online médiát.