Viharos éve volt a magyar zsidó közösségnek

Milyen évük volt a magyar zsidóknak 2018-ban? – kérdezte Borgula András. Hidas Judit, Horányi Gábor, Fritz Zsuzsa, Vadász Éva és Radnóti Zoltán rabbi pedig válaszoltak neki.

Az év utolsó Kibic Órájában, a Klubrádió Hallójárat című műsora keretében Borgula András műsorvezető arról kérdezte meg a zsidó közélet öt meghatározó szereplőjét, hogy szerintük milyen éve volt a magyar zsidó közösségnek 2018-ban.

Jobboldali fordulat

Viharos éve volt a hazai zsidó közösségnek, mondja Hidas Judit, a Kibic Magazin főszerkesztője, aki szerint 2018-at leginkább a Mazsihisz és az EMIH közötti szembenállás határozta meg. A Sorsok Háza körül kialakult vita például igen sok embert foglalkoztat, és ez az ügy annak ellenére húsba vágó, hogy az emberek mindennapjait nem befolyásolja.

Hidas Judit

A Kibic főszerkesztője úgy látja, hogy az utóbbi időben mind itthon, mind pedig külföldön a zsidóság elmozdulni látszik az eddig megszokott baloldali, liberális közegből, és a zsidó közösség tagjai közül egyre többen fordulnak a jobboldal felé. Míg korábban, a II. világháborút követően a zsidók inkább az emberi jogok kiterjesztésében képzelték el saját védelmüket, addig ma már a jobboldali, nemzeti gondolat is erősebben jelen van a zsidóságon belül.

Ez a folyamat idehaza leginkább az EMIH térnyerésében érhető tetten, külföldön pedig Netanjahu politikájának támogatottsága lehet erre jó példa. Sőt, maga Orbán Viktor is szeret arra hivatkozni, hogy a migránsok távol tartása tulajdonképpen a zsidók védelmében történik, hívja fel a figyelmet Hidas Judit a jobboldali fordulat belpolitikai összefüggéseire. A kérdésben viszont leginkább az fog dönteni, hogy mi nyújt nagyobb biztonságot a zsidóság számára, az emberi jogok kiterjesztése vagy a bezárkózás és a nemzeti értékek megőrzése.

Ki kell nyitni az iskolákat

Az oktatás szempontjából értékelte a tavalyi évet Horányi Gábor, a Lauder Iskola igazgatója, aki elmondta, hogy Lauderben kétféle elvet próbálnak követni. Az első szerint ki kell nyitni az iskolákat, hogy minél többen megmutathassák magukat a külvilágból, hiszen az iskolák avítt tantárgyi struktúrája nem alkalmas arra, hogy elérje mindazt, ami a jövő szempontjából lényeges lehet. Ezzel együtt pedig a gyerekeket is ki kell engedni az iskolából, mert tanulni bárhol lehet, nem csak a tanároktól.

Horányi Gábor

A másik elvet pedig a tanár szerepének értelmezésében kell keresni – magyarázza Horányi – , a mai gyerekek ugyanis bármit megtanulnak, amit meg akarnak tanulni, és ehhez valójában még tanárra sincs feltétlenül szükségük. A tanár így inkább egy motiváló, irányító, mentor szerepkörben válik igazán fontossá. A Lauder igazgatója szerint a közoktatásban rémisztő állapotok uralkodnak, a gyerekeket olyan dolgokra akarják megtanítani, amiket nem akarnak megtanulni, és ezért nem is fognak megtanulni. A mai világban alapvetően készségeket, képességeket kell fejleszteni, és az ehhez szükséges nyitottság már a Lauder Iskola megalapítása óta egyik alapelve az intézménynek.

Útkeresésre indult közösség

A felújítás és a költözés miatt a Bálint Ház szempontjából 2018 nem volt egy könnyű év, mondja Fritz Zsuzsa, az intézmény igazgatója, akit éppen Londonban sikerült utolérni. Az elmúlt hónapokban a programokkal és a Zsidó Filmfesztivállal, illetve a hanukai gyertyagyújtásokkal azonban már érezhető volt, hogy visszatért a közösség, és újra otthonra talált a házban.

Fritz Zsuzsa

Ha viszont a politikai eseményeket nézzük, mint például a Sorsok Háza ügye, akkor viszont elmondható, hogy egy kihívásos év volt a tavalyi, véli a Bálint Ház igazgatója. Mindez azért is történt így, mert a zsidó közösség egyfajta útkeresésre indult az elmúlt időszakban. Fritz Zsuzsa szerint a hazai zsidóság most jutott el egy olyan pontra, hogy a különféle szervezetek elkezdjenek együttműködéseket keresni, hogy felmérjék, milyen ügyekben kell hangosabban felszólalniuk. Ennek a folyamatnak része a Mazsihisz úttalálása is az EMIH térnyerésével szemben.

Orbán Izraelben, Netta az Eurovízión

Vadász Éva, az Új Kelet főszerkesztője a Negev-sivatag közepéből mesélte el, hogy az újság 2018-ban ünnepelte alapításának 100. évfordulóját Tel-Avivban. A kéthavonta megjelenő, magyar nyelvű izraeli lap főszerkesztője Netta győzelmét az Eurovíziós Dalfesztiválon, illetve Orbán Viktor nyári izraeli látogatását emelte ki a tavalyi események közül. Az utóbbival kapcsolatban különösen fontos volt, hogy a magyar miniszterelnök a Jad Vasembe is ellátogatott.

Vadász Éva

Az Új Kelet és az Izraelinfo szerzői Izrael létrejöttének 70. évfordulóját egy különleges cikksorozattal ünnepelték meg, amelyben 70 magyar vonatkozású izraeli történetet elevenítettek fel. A cikksorozat közösségi finanszírozással hamarosan könyv formájában is meg fog jelenni.

Vadász Éva a közelgő izraeli választásokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy bárki nyeri is a választásokat, az nem fogja befolyásolni a jelenlegi kiemelkedően jó izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatokat. Más kérdés azonban, hogy milyen megítélés alá esik majd a magyar zsidóság, amely már az izraeli médiában is megmutatta, hogy mennyire nem egy összetartó közösség. Az Új Kelet főszerkesztője szerint ennek megfelelően 2019-ben a Sorsok Háza kérdésnek rendezése lesz a magyar zsidó közösség legnagyobb kihívása.

Harc a megosztottság ellen

Radnóti Zolán rabbi szerint 2018 egy ambivalens év volt a hazai zsidó közösség számára. Egyrészt adott egy rendpárti ország, ami biztonságot ad, és egy jobboldali kormány, ami a többség számára már nem annyira kényelmes. Másrészt pedig sokan úgy érzik, hogy a politika már túlságosan belép az emberek privát szférájába, vallásának gyakorlásába, ami sokszor érezhető igazságtalansággal párosul.

Radnóti Zoltán rabbi

A Mazsihisz Rabbikarának vezetője elmondta, hogy a hitközség az utóbbi időben megpróbál elszakadni az 1945 után kialakult baloldali kötődésétől, és inkább a civil szféra felé szeretne nyitni. Ez irányú törekvése a civil zsidó szervezetekkel közös projektekben már tetten érhető. A rabbi szerint így az is elmondható, hogy a Mazsihisz legutóbbi Változó világra nyitott zsidóság, illetve Modern vallásos zsidóság szlogenjei a tettekben is megvalósulnak. A Zsidó Múzeum és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem megújulása is ennek a folyamatnak a része.

A zsidóságnak azonban nem lenne szabad hagynia magát megosztani egy külső erő által, amely az oszd meg és uralkodj elvét vallja, hangsúlyozza Radnóti Zoltán. A rabbi szerint a kommunikáció megfelelő használata szükséges ahhoz, hogy mindez elkerülhető legyen. A Magyarországon élő zsidók 99 százaléka ugyanis egyáltalán nincs megszólítva a zsidó szervezetek által. Ezért is hirdette meg a Mazsihisz 2019-ben a közösség évét, hogy megszólítsa és egyben tartsa a zsidó közösséget.

A teljes műsor itt meghallgatható:

Kapcsolódó cikkek

Budapest 1944: halálmenet, munkaszolgálat, deportálás

2024.10.08.12 óra ago
Neves szakértők részvételével rendez tudományos tanácskozást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Mazsihisz-székház Goldmark-termében október 14-én, hétfőn 14 órától.

Sárga szalagok lepték el Budapestet a Gázában fogva tartott izraeli túszokra emlékezve

2024.10.08.15 óra ago
A Kidma október 7-i akcióját virágültetés és zsidó civil szervezetek által rendezett éneklős, táncos flashmob követte a Vörösmarty téren. Az izraeli áldozatok neveit olvasták fel a Dohány zsinagóga előtt.

Ros hásáná: 15,8 milliósra tehető a világ zsidósága

2024.10.03.6 nap ago
Magyarország a 10 legnagyobb zsidó lakosságú országok között a Szochnut által közölt adatok szerint.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »