Itthon csökkent azoknak a zsidóknak a száma, akik szerint probléma az antiszemitizmus
A legkevésbé a magyar, a francia és a belga zsidók akarnak emigrálni, és a magyar zsidók a nyilvános rendezvényeket sem kerülik úgy, mint nyugat-európai társaik.
Az Európai Unió alapjogi ügynökségének (FRA) hétfőn bemutatott felmérése szerint az európai zsidók körülbelül 90 százaléka úgy látja, hogy hazájában erősödött az antiszemitizmus az elmúlt öt évben.
Magyarország a középmezőnyben van 77 százalékkal, a legrosszabb adat Franciaországból érkezett (95 százalék). Nemrég látott napvilágot például a CNN felmérése, amely szerint Magyarországon minden ötödik embernek ellenérzései vannak a zsidókkal szemben, és úgy vélik, hogy túl nagy a zsidók befolyása a gazdaságra a CNN legfrissebb felmérése szerint.
A megkérdezett magyar zsidók közül csak kevesen nevezték problémának a bevándorlást, és 12 százalékponttal csökkent azon magyarországi zsidók aránya, akik problémának látják az antiszemitizmust. 2018-ban 70%-uk, 2012-ben 91%-uk mondta azt, hogy nőtt az antiszemitizmus az utóbbi 5 évben.
A korábbi értékhez képest jelentős növekedés volt például Dániában és Nagy-Britanniában is, de Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svédországban is jelentésen nőtt ez az arány.
A felmérés szerint a válaszadók 34 százaléka kerüli a zsidó rendezvények, helyszínek látogatását. A legkevesebben Olaszországban, Magyarországon és Ausztriában, a legtöbben Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban óvatosak az ilyen eseményekkel elővigyázatosságból.
Az európai zsidók közel 40 százaléka elgondolkozott már az emigráción, mert nem érzi magát biztonságban. A kivándorlást fontolgatók aránya Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Magyarországon Belgiumban és Franciaországban.
A megkérdezett zsidók 70 százaléka szerint nem hatékony az EU tagállamainak antiszemitizmus elleni fellépése. Az Európai Bizottság első alelnöke mégis elsősorban a magyar kormány Soros ellenes kampányát emelte ki. Frans Timmermans felszólította Orbán Viktort, hogy kerüljön mindenfajta, "bújtatott antiszemita üzenetként értelmezhető" kampányolást.
A felmérést az európai zsidóság 96 százalékának otthont adó tizenkét tagállamban végezték, köztük Magyarországon.
A csaknem 16 400 megkérdezett több mint egynegyede számolt be arról, hogy az elmúlt évben legalább egyszer érte zaklatás, nagyjából 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetés sújtotta a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás vagy épp az egészségügyi ellátás terén. Konkrét fizikai támadás a felmérésben részt vevők 3 százalékát érte származása miatt az utóbbi öt évben.
A válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust nevezte hazája legfőbb társadalmi-politikai problémájának, s túlnyomó többségük úgy vélekedett, hogy a helyzet az online térben a legrosszabb.
Még több Kibic
Hanukatalizátor Díj 2024 – Jelöld kedvenc zsidó hősödet!
A Bálint Ház idén is meghirdeti a Hanukatalizátor Díjat, amelynek célja, hogy méltó módon elismerje a közösség azon tagjait, akik kiemelkedő tudásukkal, inspiráló élményeikkel vagy példaértékű tetteikkel gazdagítják a modern zsidó közösséget.
Szobrot avattak a 180 zsidó munkaszolgálatos életét megmentő egykori labdarúgónak
Borbás Gáspár lőtte az FTC és a magyar labdarúgó-válogatott első gólját, de amikor arra volt szükség, embereket mentett.
Keleti Ágnes és Pécsi Tibor az idei Kézdy György-díjasok között
Az Élet Menete Alapítvány évzáró eseményén a díjak átadása mellett az Emlékszel? című dokumentumfilmet is bemutatták.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
