A cfáti zsidó emlékmúzeumról és a Sorsok Házáról tárgyaltak a magyar kormány képviselői Izraelben

Az észak-izraeli Cfátban található, Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának bővítéséről és Herclija városába való átköltöztetéséről tárgyalt pénteken Izraelben a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára. Izraeli források szerint a tárgyaláson a Sorsok Házáról is szó esett.

Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök júliusi izraeli látogatása alkalmával jelentette be közösen Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel együtt, hogy Cfátból Herclijába költöztetik a magántulajdonban lévő múzeumot.

A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a magyar zsidó közösségi múzeum átköltöztetésére azért van szükség, mert Cfát (Safed) városa távoli térségben, egészen a libanoni határnál fekszik, ezért nem sok magyar turista láthatta. Ha átköltöztetnék a Tel-Aviv melletti Herclijába – amelyet Herzl Tivadarról neveztek el –, többen láthatnák az értékes gyűjteményt.

Szalay-Bobrovniczky Vince együtt kereste fel a cfáti múzeumot Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, aki a magyar delegációt vezeti a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségnél (IHRA). Jeruzsálemben tárgyaltak a múzeum átköltöztetéséről az izraeli miniszterelnöki hivatal és a külügyminisztérium illetékeseivel. Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy nagyon jó hangulatú, baráti tárgyalásokat folytattak, és szó volt a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről is.

A helyettes államtitkár szerint Cfátban felmérték a múzeum helyzetét, tájékozódtak az átköltöztetés lehetőségeiről. Ez részben a magyar, részben az izraeli állam támogatásával, a nemzetpolitikai államtitkársággal együttműködve zajlik majd, és több évet vesz igénybe. A mai múzeumi követelményeknek megfelelően modernizálni fogják a tárlatot.

Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának az anyaga részint a Lustig-család magángyűjteményéből való. Ron Lustig, a múzeum vezetője szüleivel együtt érkezett Izraelbe 1948. május 14-én, a zsidó állam alapításának napján. Szalay-Bobrovniczky szerint kifejezetten magyar érzelmű családról van szó, amely sosem tudott Magyarországtól elszakadni, és megalapította a múzeumot. 

Az évek során Izraelből és a világ minden tájáról küldtek magyar ajkú zsidók tárgyakat, így tekintélyes anyag gyűjt össze, de helyhiány miatt a cfáti épületben a felét sem tudják kiállítani. A tárlat digitalizálva van, az érdeklődök gyakorlatilag városra és családra bontva tudják megnézni egy-egy magyar ajkú zsidó család történetét.

„A Lustig család munkájának magasabb piedesztálra emelése lenne, ha a két ország közreműködésével sikerülne méltó helyen elhelyezni a gyűjteményt” – mondta az MTI-nek Szalay-Bobrovniczky Vince.

Az MTI tudósításából ugyan kimaradt, de az izraeli 10-es csatorna arról is beszámolt, hogy a magyar küldöttség a Sorsok Házáról is tárgyalt az izraeli miniszterelnöki hivatal illetékeseivel. A csatorna azt az információt kapta Netanjahu hivatalától, hogy Izrael csak olyan narratíva elfogadását tudja támogatni, amely megegyezik a Jad Vasem és más neves holokausztmúzeumok által elfogadott történelmi tényekkel. A magyar kormány részéről azt a választ kapta az izraeli miniszterelnökség, hogy a Sorsok Háza csak a teljes konszenzus elérése esetén fog megnyílni. 

Az izraeli parlamentbe vinnék a Sorsok Háza ügyét