A Figyelő eheti címlapján Heisler Andrást ábrázolja aláhulló húszezresek között. A Mazsihisz szerint a címlap szándékos karaktergyilkosság, és az izraeli nagykövet is aggodalmát fejezte ki emiatt.
„A Figyelő 2018/48. számának címlapján megjelent Szövetségünk elnökét ábrázoló fotó-montázs közösségünkkel szembeni évszázados sztereotípiák felélesztésére alkalmas” – olvasható a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetősége által kiadott közleményben. A hitközség szerint a címlap állítása tételesen valótlan, ugyanis a Rumbach zsinagóga-projekt ügyében a Mazsihisz minden elszámolási kötelezettségének határidőben eleget tett.
Mint írják, a „rendszerváltás óta példa nélküli, hogy egy történelmi egyház vezetőjéről – minden ténybeli alapot nélkülözve – ily’ uszító címlap jelenjen meg”. A Mazsihisz szerint szándékos karaktergyilkosságot a hitközség vezetése elutasítja, és kiáll Heisler András elnök mellett.
A címlappal kapcsolatban tegnap Joszi Amrani izraeli nagykövet is megszólalt a követség Facebook-oldalán. Eszerint Amrani felhívta Heisler Andrást, hogy kifejezze személyes aggodalmát és megdöbbenését a Figyelő hetilap címlapjával kapcsolatban. A nagykövet szerint a címlap nem mulasztotta el, hogy burkolt és szégyenletes célzást tegyen.
A Figyelő tegnapi cikkében azt állítja, hogy a Mazsihisztől kikért dokumentumok alapján arra jutott, hogy a hitközség a Rumbach zsinagóga rekonstrukciójára és az Együttélés Háza projekt megvalósítására kapott 3,2 milliárdos állami támogatás egy részével nem tud elszámolni. Szerintük Heisler trükközni próbál a pénzzel, és nem világos a számukra az sem, hogy miről fog szólni az Együttélés Háza.
A Figyelő a napokban olvadt be a most létrejövő, és a legtöbb kormánypárti médiát összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba. A hetilap ezelőtt viszont annak a Schmidt Máriának a tulajdonában volt, akivel Heislernek és a Mazsihisznek komoly konfliktusa volt a Sorsok Háza koncepciójának kialakítása miatt.
A lap még Schmidt alatt kérte ki a Mazsihisztől a Rumbach projektjének teljes dokumentációját, amit egy korábbi közlemény szerint meg is kapott. Ezután a következő kérdésekkel fordult a hitközséghez, amelyek megválaszolására négy nap határidőt adott:
- Mit tartalmaz a projekt tartalmi koncepciója?
- Volt-e róla vita?
- Mikor kaphatunk betekintést a forgatókönyvbe?
- Az elmúlt négy évben bruttó 1 283 866 602 forintot sikerült elkölteniük az állami támogatásból. A maradék kétmilliárd forintot reálisnak tartja, hogy a következő hat hónapban fel tudják használni?
- Elképzelhetőnek tartja-e, hogy kérnek hosszabbítást a harmadik illetve a negyedik fázisra?
- Szakmailag hol tart a projekt?
- Kik a tartalmi koncepcióért felelős tanácsadók? Kik dolgoznak a projekten?
- Kik a lektorok?
- Milyen szerepet kap az ortodoxia?
- A kommunista mozgalomban vezető szerepet betöltő zsidó származású embereket a kiállítás zsidónak vagy kommunistának minősíti?
- Megjelenik-e a kiállításon a magyarországi zsidóság politikai tagoltsága?
- Reflektál-e a kiállítás a magyarországi antiszemitizmus történetére?
- Ön 2018. szeptember 24-én azt nyilatkozta, hogy az Együttélés Háza „egy másik szemszögből fogja tekinteni, az Együttélés Háza Magyarországon a zsidók és a nem zsidók együttélését”.
- November 13-án Kiss Henriett, a Mazsihisz alelnöke, aki október 29-étől a projektért felel, azt nyilatkozta, hogy „ a Ház bizonyosan nem fog a zsidó-magyar együttélésről szólni, ugyanis ennek a fogalompárnak a létezését történeti hagyományaink miatt nem fogadjuk el.” Sikerült-e megállapodniuk, hogy miről szóljon a kiállítás?
A mostani közleményében a Mazsihisz ezzel kapcsolatosan a következőket írta: „A Figyelő felé korábbi gyakorlatunknak megfelelően minden törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségünknek eleget teszünk, de a hetilap minden további érdeklődését figyelmen kívül hagyjuk”.
A Rumbach zsinagóga felújításáról és az Együttélés Háza koncepciójáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
A zsidó és nem-zsidó együttélés kerül a megújuló Rumbach zsinagóga fókuszába
