Meghalt a magyar holokauszt leghíresebb kutatója
Tegnap este, 96 éves korában elhunyt Randolph L. Braham, magyar származású holokauszt kutató, a New York City University professzor emeritusa. Két hónapja a Mazsihisz elnökének küldött nyílt levélben tiltakozott a szerinte történelemhamisító Sorsok Háza megnyitása ellen.
Randolph Louis Braham, eredetileg Ábrahám Adolf 1922-ben született Bukarestben, és egy észak-erdélyi szegény zsidó családban nőtt fel. A politológus, történész, a New York City University professor emeritusa. Hatvannál több könyvet írt, illetve szerkesztett; legismertebb munkája a témában alapműnek számító A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon.
1945-ben Erdélyből Budapesten át eljutott Ausztriáig, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Münchenben járt egyetemre, majd 1948-ban érkezett az USA-ba, ahol folytatta a tanulmányait.
Tudományos tevékenységének középpontjában a közép-európai, elsősorban a magyarországi holokauszt kutatása áll. Nem sokkal a PhD megszerzése után fogott hozzá a holokauszt történetének kutatásához, bekapcsolódott az akkoriban létesült jeruzsálemi Jad Vasem Intézet ilyen irányú munkájába. Az 1950-es évek végétől több ország, köztük Magyarország és Izrael levéltárainak erre vonatkozó anyagát tanulmányozta át.
Legismertebb, fő művének tekinthető munkája a kétkötetes The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary című könyve (New York, 1981), ezt nálunk A magyar Holocaust címen 1988-ban adták ki. A bővített, átdolgozott változat az Egyesült Államokban 1994-ben, Magyarországon 1997-ben jelent meg, ekkor már az eredeti cím fordításával: A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon. „…A magyar zsidóság a háború alatt egyharmaddal több embert vesztett, mint az Egyesült Államok hadereje a második világháború minden hadszínterén együttvéve. A kétkötetes elbeszélésben ez a statisztika változik példátlan rémtörténetté.”
Munkásságát itthon többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány „a Horthy-korszak tisztára mosására” törekszik.
Alább Heisler András, a Mazsihisz elnökének gondolatai olvashatók a politológus-történészről:
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
