Ritka felvételek kerültek elő a kristályéjszakáról

Egy amerikai nő nagyapja hagyatékában talált rá olyan fotókra, amelyen nácik zsidók lakásait dúlják fel, boltokat rongálnak és zsinagógákat gyújtanak fel. A képek hátulján az 1938. november 10., a kristályéjszaka dátuma szerepel.

Elisheva Avital nagyapja két évvel ezelőtt halt meg. Annyit tudtak róla, hogy a II. világháborúban valamilyen szolgálatot teljesített, de erről nem igazán beszélt a családjának, így csak gyanítják, hogy a hírszerzésnél lehetett. Miután meghalt Avital édesanyjával és a testvérével éppen a házát takarították, amikor egy fotóalbumra bukkantak.

Ebben fekete-fehér képek voltak nácikról, akik zsidók otthonait és zsinagógákat fosztanak ki, boltokat vernek szét. De akadtak fotók ijedt, vérző fejű zsidókról, illetve egy lángokban álló zsinagógáról, amiről később kiderült, hogy Fürth városában található.

A képek hátoldalán található feliratok szerint a fotók többségét Nürnberg környékén készítették a náciknak dolgozó fényképészek 1938. november 10-én vagyis a kristályéjszaka elnevezésű pogrom éjjelén.

A pogrom, amely mindent megváltoztatott – 80 éve történt a kristályéjszaka

Avital a Twitter-oldalán tette közzé a fényképeket, és közben elkezdett történészekkel is konzultálni, hogy kiderítse a fotók eredetét. Legutóbb azt közölte, hogy a fényképek valamelyik archívumban már megtalálhatók, de ennél több információval jelenleg ő sem rendelkezik.

(hvg.hu)

Még több Kibic

A pészah története, üzenete és mai jelentése áll a Mazsihisz fesztiváljának középpontjában

2026.03.16. 2 óra ago
A Mazsihisz harmadszorra megrendezendő fesztiválján koncertek, színházi előadások, beszélgetések, szabadegyetemi programok, könyvbemutatók és gyermekfoglalkozások is szerepelnek.

Fény, árnyék, perspektíva – Kinszki Imre fotográfus emlékezete

2026.03.15. 1 nap ago
Kinszki Imre kiváló amatőr fotós életműve a „megmaradás kényszeréből” született. Alkotó volt a szó legnemesebb értelmében: olyan művész, aki az élet valamely területén többet akart közölni a világ és önmaga kapcsolatáról, mint amennyit a hétköznapi nyelv megenged. Pályafutása egyedülálló ívet írt le a verbális, filozófiai kifejezésmódtól a vizuális gondolatközvetítésig. Ha most, születésének 125. évfordulóján megpróbáljuk rekonstruálni ezt a kapcsolatot, számba kell vennünk azokat a mélyen polgári és intellektuális alapokat, amelyek meghatározták világlátását. Kiscsatári Marianna fotótörténész írása.

Történelmi és családi dráma a Zsidó Múzeumban

2026.03.13. 3 nap ago
Egy magyar zsidó gyökerű kanadai család több mint nyolc évtized után kapta vissza az őket megillető javakat Szabó Gál Andrástól, aki éppen e tárgyak között nevelkedett. Erről szól a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Buddha vagy Kőbácsi? – A tárgyak kettős élete című kiállítása.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »