Egyre kevesebben beszélik a ladinót, a Spanyolországból elüldözött zsidók nyelvét. Pedig a ladino még a Spanyol Királyi Akadémia szerint is egy rendkívül fontos kulturális és történelmi jelenség.
A Spanyolországból 1492-ben elüldözött zsidók saját nyelvüket, a ladinót is magukkal vitték azokba az országokba, ahol végül letelepedhettek. Így a nyelv tovább élhetett Észak-Afrika, Nyugat-Európa, de főként az Oszmán Birodalom területén. Ladinót beszélő szefárd közösségek még Budán is éltek egykoron, de tőlünk délebbre, Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban például a II. világháború előtt egy 12 ezer főt számláló zsidó közösség volt, amely Ladino néven adott ki saját újságot. A holokausztot követően azonban csak 2500-an tértek vissza.
Róluk írt nemrég a Qubit egy cikket, amelyből az derül ki, hogy 1945 után a Szarajevóban élő zsidók már csak a négy fal között mertek ladino nyelven beszélni. Ráadásul a zsinagógán osztozniuk kellett az askenázi zsidókkal, akikkel szerbhorvát nyelven kommunikáltak, ami csak tovább szűkítette a ladino nyelv használatát. Egy hat évvel ezelőtt készült dokumentumfilm szerint a 2000-es évek elején már csupán négy ember beszélte a ladinót Szarajevóban, és ők is már a hetvenes, nyolcvanas éveikben jártak akkor.
Az UNESCO szerint a ladino is egyike annak a hatezer nyelvnek, amelyet a kihalás veszélye fenyeget. A judeo-spanyolnak is nevezett nyelvet világszerte nagyjából 110 ezren beszélhetik. A ladinót beszélők nagy része, kb. 100 ezer fő Izraelben él, de Törökországban is több ezresre tehető azok száma, akik a szefárd zsidók nyelvén tudnak megszólalni. Ezen kívül Latin-Amerika és az Egyesült Államok területén, Marokkóban, Görögországban és Bulgáriában, illetve Nyugat-Európa néhány országában beszélik ezt a nyelvet. Írásra földrajzi helytől függően héber vagy latin betűket használnak.
Néhány évvel ezelőtt azt is feltérképezték, hogy hol élnek az elüldözött szefárd zsidók leszármazottjai. A Szefárd-Izrael Központ adatai szerint megközelítőleg 3,5 millió szefárd zsidó élhet világszerte. A legtöbben Izraelben lehetnek, ott nagyjából 1,4 millióra tehető a számuk. Ehhez képest a 100 ezer ladinót beszélő izraeli nem is tűnik annyira soknak. Nagyszámú szefárd él még Franciaországban (360 ezer) és az USA-ban (300 ezer) is.
Feltérképezték, hol élnek az elüldözött szefárd zsidók leszármazottai
Tavaly nyáron számolt be az Izraelinfo arról a hírről, hogy a ladino nyelv fennmaradásának érdekében a Spanyol Királyi Akadémia úgy döntött, hogy Izraelben a ladino nyelv megőrzésére és tanulmányozására egy intézetet hoz létre. Az akadémia igazgatója akkor úgy fogalmazott, hogy a ladino egy rendkívül fontos kulturális és történelmi jelenség, amely megérdemel egy saját intézményt.
A ladino nyelvvel Magyarországon leginkább dalok formájában találkozhatunk. Több hazai zenész és énekes is foglalkozik tradicionális ladino dalok előadásával, köztük Pandzarisz Dina, aki néhány éve arról beszélt a Kibicnek, hogy a szefárd zsidó zene az, amely a legtermészetesebb a számára. „Amikor először meghallottam ezeket a dalokat, annyira magaménak éreztem őket, mintha mindig is ezt énekeltem volna” – mondta az énekesnő.
Ladino Song - Durme , Durme. (Live Concert) Dina Pandzarisz -Actress(performer,Singer)
Facebook: Dina Music Budapest Instagram: pandzarisz_dina Vocal: Dina Pandzarisz Percussion: András Dés Guitar: David Lamm Flute: Balázs Dongó Szokolay
