A hollandiai zsidók, akiknek Budapest volt a mennyország a holokauszt idején

89 zsidó érkezett Hollandiából a II. világháború idején Budapestre, ahol többségük túlélte a holokauszt borzalmait. A történetükről nemrég dokumentumfilm készült.

1942-ben 89 zsidónak sikerült a németek által megszállt Hollandiából Budapestre menekülnie. Erre úgy volt lehetőségük, hogy többségük családja korábban pont Magyarországról költözött át Hollandiába, így magyar állampolgárságuk segítségével tudtak felkerülni a Budapestre tartó vonatra. Az ő történetükéről készített nemrég A vonatút címmel dokumentumfilmet a holland Willy Lindwer.

Egy zsidó család Hollandiából érkező rokonait fogadja a Keleti pályaudvaron 1943-ban

A film egyik szereplője Emmy Korodi, akinek édesapja még a ’20-évek elején hagyta el Magyarországot az erősödő zsidóellenesség miatt. Hollandiában az I. világháborút követően nem volt érzékelhető antiszemitizmus, így az odaérkező zsidók biztonságban érezhették magukat egészen az ország német megszállásáig. Azt követően viszont csak magyar állampolgárságuk mentette meg őket.

A vonatút című filmben arról is szó esik, hogy a Hollandiából Budapestre érkező zsidók számára mennyivel könnyebb volt az élet a II. világháború idején a hollandiai körülményekhez képest. Szabadon mozoghattak a városban és volt mit enniük. Igaz, a férfiakat elvitték munkaszolgálatra.

De Treinreis – trailer

No Description

Lindwer szerint minderre azért kerülhetett sor, mert Horthy Miklós törődött az ország állampolgáraival, még a zsidókkal is. A filmben még azt is állítják, hogy a zsidók Magyarországon biztonságban éltek egészen 1944 májusáig, amikor a megszálló németek leváltották Horthyt és a nyilasok kerültek hatalomra. Ami tévedés, hiszen a deportálások valóban ’44 tavaszán indultak, Horthy viszont október közepéig volt kormányzó.

A 89 Hollandiából menekült zsidóból mindenesetre 73-an élték túl a holokausztot Magyarországon. Ami egyrészt annak volt köszönhető, hogy Budapesten voltak, és nem vidéken, ahol a zsidóság nagy részét elpusztították. Másrészt pedig Raoul Wallenberg, az embermentő svéd diplomata is nyújtott segítséget a számukra. A háború után viszont egyikőjük sem maradt Magyarországon.

(JTA)

Kapcsolódó cikkek

Máramaros megye egyik zsinagógájában hozzák létre az Erdélyi Zsidók Múzeumát

2024.10.13.5 óra ago
A tervezett múzeum Szinérváralja jelenleg restaurálás alatt álló zsinagógájában fog működni, ahol az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át.

Elfeledett vagy még sosem hallott zeneművekkel zár a holokauszt-tárlat a Magyar Nemzeti Galériában

2024.10.11.2 nap ago
Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Nagyapámnak énekelek – Koncert Ádám Ottó emlékére

2024.10.09.4 nap ago
Ádám Eszter operaénekes rendez emlékkoncertet nagyapja, Ádám Ottó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész tiszteletére.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »