Náci légifotók segítségével tárják fel az elfeledett zsidó sírokat

Több szervezet is azon dolgozik, hogy helyreállítsa a II. világháború idején elpusztított zsidó temetőket, illetve feltárja azokat a tömegsírokat, amelyekbe meggyilkolt zsidók ezrei nyugszanak anélkül, hogy bárkinek is tudomása lenne róla.

A holokausztról leginkább a koncentrációs táborok, a gázkamrák és a krematóriumok jutnak az emberek eszébe, több millió zsidót azonban mobil kivégzőosztagok vagy helyi kollaboránsok gyilkoltak meg és temettek el a legkülönbözőbb helyeken. Lengyelországban és Kelet-Európában több ezer ilyen jelöletlen tömegsír lehet az utak mentén, erdők, mocsarak vagy mezők mélyén. A zsidókat ugyanis szinte bárhol kivégezhették, akár a saját házuk előtt, a faluszélen, de rájuk gyújtották az istállókat vagy felrobbantották a rejtekhelyeiket.

Az elfeledett tömegsírok legaktívabb kutatói közé tartozik például egy Patrick Desbois nevű katolikus pap és a lengyelországi Rabbinikus Bizottság a Zsidó Temetőkért elnevezésű szervezet, amely Michael Schudrich lengyel főrabbi felügyelete alatt próbálja megtalálni a jelöletlen sírokat. Ennek a szervezetnek dolgozik Agnieszka Nieradko is, aki egy idén a témában megjelent tanulmány társszerzője.

Nieradko és munkatársai főleg helybéliek elmondása és szemtanúk korabeli vallomásai alapján próbálják beazonosítani a tömeggyilkosságok esetleges helyszínét. A pontos lokalizációhoz viszont csak olyan eszközöket használhatnak, amelyek nem igénylik a sírok megbolygatását. Ez ugyanis tiltva van a zsidó vallási törvények, a halacha szerint. Igaz, így viszont azt nem tudják megállapítani, hogy kik fekszenek ezekben a sírokban, és pontosan mi történt velük.

Az egyik ilyen tömegsírok beazonosítására használt nem invazív eljárások közé tartozik a légifelvételek elemzése. Többek között azoké a fotóké, amelyeket még a német légierő készített egészen más célból. A Luftwaffe ugyanis 1941-ben azért csinált légifelvételeket Európa keleti részéről, hogy ezzel segítse a náci Németország Szovjetunió elleni hadjáratát. Most azonban azokat a tömegsírokat tárják fel a segítségükkel, amelyekbe pont nagyrészt német katonák által meggyilkolt zsidók nyugszanak.

A kutatók a II. világháború idején készült légifotókat vetik össze frissen készült felvételekkel. A fényképeken megbolygatott földterületeket keresnek. Ezeket olyan világosabb, kiterjedtebb kopár területek jelezhetnek mondjuk egy búzatáblában, ahol nem nő termény. Földradar segítségével pedig meg lehet állapítani, hogy vannak-e emberi maradványok a beazonosított földterület alatt, illetve meg lehet becsülni a tömegsír kiterjedését, és megállapítani, hogy megközelítőleg hány ember nyugszik a sírban. Miután sikerül megállapítani, hogy valóban egy tömegsírról van szó, a szervezet sírkövet helyez ki a meggyilkoltak emlékére.

A nácik által készített légifelvételeket azonban nem csak tömegsírok felderítésére alkalmazzák. Legújabban a II. világháború idején részlegesen vagy teljes egészében elpusztított zsidó temetők pontos helyének meghatározásához is hasznosnak bizonyultak a német légierő fotói. Az európai zsidó temetők megóvásának érdekében létrejött Európai Zsidó Temetők Kezdeményezése (ESJF) elnevezésű szervezet 2015 óta használja ezeket a képeket a kelet-európai temetők felkutatásához.

A háború idején sok helyen a zsidókkal együtt a temetőket is elpusztították, a kerítést, az épületeket és a sírköveket lerombolták, ami megmaradt, azt pedig a helyi lakosság hordta szét építőanyagnak. Így ha meg is maradt néhány tucat sírkő a temetőkből, azt nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora volt azok területe annak idején.

Itt jönnek képbe a nácik légifotói, amelyek még akkor készültek, amikor a zsidó temetők teljes egészében megvoltak. A felvételek tisztán megmutatják a temetők egykori határait, így ezek alapján pontosan meg lehet határozni a temetők kiterjedését. A temetők feltérképezését követően a ESJF kerítéssel vagy fallal veszi körül a beazonosított temető területét, hogy megóvja azt a további állagromlástól.

A szervezetek munkájára azért van szükség, mert a megcsappant létszámú kelet-európai zsidó közösségeknek komoly nehézséget okoz fenntartani azokat a helyi zsidó örökségi helyszíneket, amelyek még azokról az időkről tanúskodnak, amikor ezek a közösségek sokkal nagyobbak voltak. Ezért is számít nagy segítségnek, hogy a német kormány elérhetővé tette a Luftwaffe által készített légifotókat, és támogatja azok felhasználását a zsidó temetők felkutatásában tett erőfeszítésék során.

(National Post, JTA)