Súlyos felelőssége van a Mazsihisznek abban, hogy az utóbbi 3 évben sok tízezer fiatal nem ismerhette meg, mit jelentett a holokauszt, mondta az ATV-ben Gerő András történész a Sorsok Háza projekt kapcsán. A MAZSIHISZ mellett a Zsidó Világkongresszus is kritizálta a készülő kiállítást a múlt héten .
Továbbra is heves érzelmek dúlnak a Sorsok Háza ügyében, amely azóta újult ki, hogy Ros Hasana előtt kiderült, az EMIH lesz a nagy vitákat kiváltó Sorsok Háza tulajdonosa és üzemeltetője.
Köves Slomó akkor elmondta, korábban megtekintette a kiállítás koncepcióját, amely véleménye szerint megfelel annak a célnak, hogy erős érzelmi reakciót váltson ki az odalátogatókból. Ezért az EMIH megállapodott arról, hogy átveszik a múzeumot. Később Köves azt nyilatkozta lapunknak, hogy az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civil szervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést. “Ez az együttműködés és párbeszéd egyaránt fontos az állandó kiállítás befejezéséig tartó következő egy évben, csakúgy mint az azt követő évtizedekben”, mondta.
A Mazsihisz szerint az EMIH törekvése szembe megy a magyar zsidóság értékrendjével
Ezzel szemben a MAZSIHISZ álláspontja az, hogy az államnak kell felelősséget vállalnia a Sorsok Házáért, így csak a kormánnyal hajlandóak tárgyalni ebben az ügyben, az EMIH-el vagy Schmidt Máriával viszont nem.
Éppen ezért utasította el Heisler András a meghívást arra a beszélgetésre, amelyet Rangos Katalin szervezett a Bálint Házban annak érdekében, hogy eszmecsere, vita induljon a nyilvánosság előtt az EMIH és a MAZSIHISZ között. Az eseményen Heisler helyett Frölich Róbert főrabbi és Köves Slomó fog végül részt venni október 4-én.
Heisler Facebook oldalán közleményt is adott ki. Úgy látja, hogy ezt a vitát nem a zsidó hitközségeknek, hanem a teljes magyar társadalomnak kellene lefolytatnia. Ezen kívül nehezményezte, hogy Köves Slomó titokban kötött egyezséget Schmidt Máriával, és ezzel véleménye szerint félretolt más zsidó szervezeteket, lesöpörte érveiket.
„Köves Slomó abból a célból érkezett a Sorsok Házába, hogy a valódi társadalmi és szakmai vitát végleg kikerülhetővé tegye”
, állítja, így szerinte az őszinte párbeszéd erejében hinni önámítás lenne. Heisler szerint egyébként Köves döntését egyedül a hatalmi pozíció és a rengeteg pénz motiválja, majd hozzáteszi, egy korábbi alkalommal Köves az utolsó pillanatban lemondott egy nyilvános vitát, így a Mazsihisz elnöke nem szeretne újra hasonló helyzetbe kerülni. Végül ismét beszélt arról, hogy a Mazsihisz a mai napig nem ismeri a kiállítás részletes forgatókönyvét, és csak ennek fényében tudna érdemi vitát folytatni.
A Sorsok Háza projekttel kapcsolatban a Zsidó Világkongresszus részéről is megfogalmaztak kritikát. Ronald S. Lauder közleményt adott ki, amelyben csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy egy budapesti múzeum úgy kívánja bemutatni a holokausztot, hogy közben nem vesz tudomást a magyar társadalom felelősségéről és a magyar hatóságoknak a magyar zsidóság megsemmisítésében játszott szerepéről.
„Különösen aggasztó, hogy az úgynevezett Sorsok Házában – amely látszólag a Soá magyarországi áldozatairól szól –
az elkövetők kilétét el akarják homályosítani és nem vesznek tudomást az 1938-ban meghozott zsidóellenes törvényhozással kezdődő magyar állami bűnrészesség történetéről.”
„Azt javasoljuk, hogy a Sorsok Háza működését egy nemzetközi testület felügyelje, amelyben szerepet vállalna a Jad Vasem, a washingtoni Holokauszt Múzeum és – talán ez a legfontosabb – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is, – amely szervezet megfontolásait – az ígéretekkel ellentétben – félretolták a múzeum kialakításánál.”
Lauder vádjaival szemben hétvégén Gerő András történész az ATV Egyenes Beszéd című adásában elmondta, a kiállítás 1938-tól, az első zsidó törvény megszületésétől 1948-ig, Izrael állam megalapítása és a sztálinista diktatúra magyarországi kialakulásának kezdetéig tart majd. Épp azért 1938 a kezdődátum, mert innen datálódik a magyarok felelőssége a holokauszt borzalmaiban.
Gerő szerint nincs szükség nemzetközi szervezetek bevonására, mert a kiállítás csupán a magyar helyzettel foglalkozik. A történész a projektről elmondta, egy gyermek szemszögéből ismerkedhet meg a látogató a zsidókat ért sorscsapásokkal. A Sorsok Háza főként a 15-25 éves korosztályt célozza majd meg, nem szöveg-centrikus, hanem főként képi élményekkel operál az 1000 m2-es kiállítótérben. Célja, hogy érzelmi élményt nyújtson olyan embereknek, akik most ismerkednek a holokauszt során elkövetett szörnyűségekkel. A kiállítótér mellett tudás- és oktatási központ is működik majd, ahol az élményeket intellektuálisan is tovább lehet majd mélyíteni.
ATV.hu
Az ATV az első magántelevízió hazánkban. A minőségi, színvonalas, magas értékrendű műsorok készítését és sugárzását célul kitűző kereskedelmi csatorna.
A Mazsihisz részéről kritika érte a koncepciót azért, mert nem a numerus clausustól mutatja be a magyar holokauszt történetét. Gerő ezzel kapcsolatban elmondta, aki 1920-ra akarja tenni a kiállítás elejét, az felmenti a náci Németországot a holokauszt felelőssége alól. Szerinte ugyanis a holokausztnak nincs köze a numerus clausushoz. "Utoljára Brezsnyev alatt volt numerus clausus, de nem lett belőle holokauszt", jelentette ki. Gerő tehát azt állítja, hogy ugyan a numerus clausus jogfosztó gyakorlat, nem vezet automatikusan népirtáshoz.
„A holokauszt egyedisége abban van, hogy ezt a nácik csinálták”
, mondta, majd hozzátette, az sem igaz, hogy a kiállítás felmentené a magyarokat a felelősség alól. „Magyar felelősség van, de nem abban, hogy numerus clausus volt, hanem, hogy 1938-tól egy olyan jogi környezetet teremtettek a szuverén Magyarországon, amely lehetővé tette, hogy 1944-ben könnyedén elvigyenek innen magyar állampolgárokat a gázkamrákba”.
Gerő kiemelte, a kiállítás nem teszi kollektíve felelőssé a magyarokat a népirtásért, de nem is ábrázolja őket áldozatként. „Soha senki nem akarta relativizálni a magyarok felelősségét”, állítja.
