A Sargentini-jelentés megszavazása óta a figyelem középpontjába került a riport néhány antiszemitizmussal kapcsolatos állítása. A kormány úgy kommunikál, mintha a vita arról folyna, ki védi meg az európaiakat és azon belül a zsidókat is a muszlim bevándorlóktól. Kérdés, ki képviseli valójában az európai illetve magyar zsidó közösség érdekeit?
Az utóbbi idők talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye volt, a Sargentini-jelentés szeptember 12-i megszavazása az Európa Parlamentben. A jelentés lényegében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok rendszerszintű veszélynek vannak kitéve Magyarországon. Ezzel az értelmezéssel a magyar kormány azonban nem értett egyet, és úgy vélte, hogy Magyarország a bevándorláspolitikája miatt kapott fekete pontot az EU-tól. A szavazás óta a figyelem középpontjába került a jelentés néhány antiszemitizmussal kapcsolatos állítása, holott a magyarországi zsidók helyzete mindössze 4 helyen kerül említésre a 77 pont közül. A magyar kormány mégis ezeket a részeket emeli ki rendszeresen kommunikációjában, sérelmezve a magyarországi helyzetre vonatkozó, általuk igaztalannak vélt vádakat, és a fókuszt áthelyezi arra, mintha a vita arról folyna, ki védi meg az európaiakat és azon belül a zsidókat is a muszlim bevándorlóktól.
A Sargentini-jelentés egyik legnagyobb média visszhangot kiváltó része az a megállapítás volt, amely szerint
itthon az antiszemitizmus gyűlöletbeszéd, valamint a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg.
https://szabadmagyarszo.com/wp-content/uploads/2018/09/20180704_EP_SargentiniJelent%C3%A9s_HU.pdf
Az általunk megkeresett zsidó közösségi vezetők – Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke, Borgula András, a Kibic elnöke és Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára – közül ezzel az állítással senki sem értett egyet. A szintén megkérdezett Somogyi Zoltán szociológus pedig így nyilatkozott:
„Az egyébként más helyeken sokszor tűpontos Sargentini-jelentésnek tehát finoman szólva nem ez a része a legvégiggondoltabb”.
Heisler András elmondta, hogy a MAZSIHISZ monitoring-rendszere szerint zsidók és zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények nem jellemezték az elmúlt éveket. Ezért aggályosnak tartja, hogy a kétségkívül létező magyarországi antiszemitizmust a jelentés ezzel a felütéssel kezdi. Borgula András színházi rendező és zsidó közösségi vezető sem tapasztalt ilyen jelenségeket.
Újfajta antiszemitizmus megjelenése Nyugaton
Magyarországon a Tett és Védelem Alapítvány havi rendszerességgel figyeli a magyar közéleti eseményeket és a sajtót, hogy felvegye a harcot az zsidósággal szembeni megnyilvánulások, cselekedetek ellen.
Az alapítvány 2017-es évre vonatkozó riportjában beszámolt a Magyarországon, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Államokban antiszemita motivációból elkövetett gyűlölet-bűncselekményekről. Az adatokból kiderült, hogy
az előző két évhez képest Magyarországon csökkent az antiszemita incidensek száma,
így például 2016-ban 48, a múlt évben ezzel szemben már csak 37 esetet regisztráltak. Ezzel ellentétben számos nyugat-európai országban egyre erőszakosabb formát ölt az antiszemitizmus, és annak új megjelenése formája, az anticionizmus, mely egyre erőteljesebb félelemmel tölti el a helyi zsidó közösségeket.
Szalai Kálmán, a TEV titkára elmondta, hogy Franciaországban a zsidó lakosság számaránya a teljes népességhez viszonyítva nagyon hasonló a hazai, egyetlen történetileg is lokálisnak nevezhető zsidó közösség méretéhez. Ez nagyjából a teljes társadalom lélekszámának megközelítőleg 1%-át jelenti. Ezzel szemben az elmúlt években tapasztalható
anticionista és antiszemita indíttatású gyűlöletcselekmények száma 9-10 szerese a hazánkban tapasztalható hasonló mutatónak
(1.ábra). „Ez az összehasonlítás azt a tényt ráadásul figyelembe sem veszi, hogy az ott tapasztalható cselekmények közel fele személyek elleni fizikai támadás, míg ezek aránya Magyarországon átlagosan évente egy ilyen eset mutatkozik”, mondta a TEV titkára. A TEV adatai azt mutatják, hogy Hollandiában 113 antiszemita gyűlöletcselekményt azonosítottak 2017-ben*, ezek között 4 esetben személyek elleni fizikai támadás szerepelt, miközben az ország lakosságának 2 ezrelékét sem éri el a zsidó közösség számaránya.
Szalai szerint Magyarországról elmondható, hogy a gyűlöletcselekmények jogszabályi környezete teljes mértékben megfelel az uniós elvárásoknak, sőt némely vonatkozásban szigorúbb is azoknál.
Antiszemitizmus kritika Izrael-ellenes személytől?
A TEV által megfogalmazott szempontokhoz hasonlóan érvel a magyar kormány, illetve több jobboldali közéleti személyiség, amikor azt állítja, hogy a zsidók számára a legnagyobb veszélyt a tömeges muszlim bevándorlás, illetve a baloldalon megjelenő újfajta antiszemitizmus jelenti, amely erős Izrael-ellenességgel párosul. (Itthon gyakorlatilag nincsenek muszlim bevándorlók, ezért hallani akár vallásos zsidóktól is azt a véleményt, hogy Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely a zsidóknak a világon.) Ebből a gondolatból nőtte ki magát a magyar kormányfő érvelése is, amely szerint nem lehet hiteles az antiszemitizmus vádja egy olyan személytől, azaz Judith Sargentinitől, aki szélsőbaloldali politikus és pártja hagyományosan ellenséges Izraellel.
Mandiner
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
„Olyan hölgy vádolt bennünket antiszemitizmussal, aki a modern kori antiszemitizmus – az Izrael-ellenesség – egyik képviselője, ez Sargentini, ez az igazság”
, mondta Orbán Viktor is.
Orbán egyébként úgy véli, a jelentés elfogadása valójában nem a magyar demokrácia állapotának kritikájáról szól, hanem arról, hogy az EU vezető tagállamainak politikusai nem értenek egyet a magyar bevándorláspolitikával.
A kormányfő szerint azért volt szükség a Sargentini jelentés megszavazására, mert meg vannak számlálva az EP jelenlegi képviselőinek napjai, hiszen jövő májusban EP-választások lesznek. „Soha ilyen fontos EP-választás nem volt, talán nem is lesz” – mondta a miniszterelnök. „A bevándorlásról szóló küzdelem dönti el Európa jövőjét. Vannak bevándorláspártiak és -ellenesek. Előbbiek nagy fölényben vannak, ahogyan ezt a szavazati arány is mutatta. A baloldal bevándorláspárti” – mondta Orbán, aki szerint azért is lesznek rendkívül fontosak a jövő májusi választások: mert „egy másik EP-re, egy másik jövőre van szükségünk”.
A muszlimok kontra Soros-ellenes kampány
A TEV fenti nyilatkozata világosan utal arra, hogy a zsidó közösség bizonyos képviselői és maguk a zsidók sem feltétlenül nézik jó szemmel a bevándorlást, mivel úgy gondolják, ez hosszútávon veszélyezteti a zsidók biztonságát.
Ezzel szemben áll a zsidó közösségen belül is létező másik fő csapás, amely a Sargentini-jelentés szellemiségéhez áll közelebb, és amely szerint a zsidók biztonságát hosszútávon a demokrácia gyengülése és a Soros-ellenes kampány bújtatott antiszemitizmusa veszélyezteti. Ők sem nevezhetők feltétlenül bevándorláspártinak, de azt mindenképp aggályosnak gondolják, hogy a zsidó származású milliárdos,
Soros György személye ellen irányuló kampány olyan antiszemita előítéletekre épített, amelyek a zsidók megnevezése nélkül is beindítják ezeket a konnotációkat a hétköznapi emberben.
Ennek a bújtatott antiszemitizmusnak talán legplasztikusabb megnyilvánulása volt Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszéde, amelyről szintén említést tesz a Sargentini-jelentés.
„Olyan ellenséggel kell harcolnunk amely másmilyen, mint mi vagyunk. Nem nyílt sisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ”
, mondta akkor a magyar miniszterelnök.
Évtizedekre eldőlhet a haza sorsa | Magyar Idők
Isten hozott mindenkit a magyar szabadság ünnepén! Tisztelettel köszöntöm a békemenet résztvevőit. Külön nagyrabecsüléssel köszöntöm lengyel barátainkat. Összetartozásunk természetes, összekapaszkodásunk erőforrás. Kossuth apánk idejében azt írták: Magyarország és Lengyelország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és ereje a másik életének és egészségének feltétele.
Schönberger Ádám, a Marom Egyesület elnöke szerint vissza kell utasítani azt, hogy Orbán Viktor döntse el, hogy ki számít antiszemitának és ki nem. Egy Facebook bejegyzésben arról írt, hogy a kormánypárt tehet arról, hogy magyarországi zsidó közösségben nőtt az antiszemitizmustól való félelem, mert a Fidesz beemelte az antiszemita toposzokat a szélsőjobboldalról a kormánypárti retorikába és tette azt a permanens politikai kampány részévé. Schönberger úgy véli, Orbán Viktornak nincs joga antiszemitázni, és a zsidó közösség aggodalmait és félelmeit használni politikai vitákban.
Somogyi Zoltán is hasonlóan értékeli a Soros-ellenes kampányt, amely szerinte emlékeztet a két világháború közötti legrosszabb antiszemita hagyományokra, amelynek a kapitalizmussal szembeni ellenszenv és az ezt hordozó “idegen” polgárság gyűlölete képezte az alapját. „Az Amerikában élő zsidó milliárdos Soros Györgyöt mint a “magyar haza ellenségét” ezért is tették óriásplakátokra, és egyéb reklámfelületekre”, állította. Szerinte azért merte ezt megtenni a magyar miniszterelnök, mert Izrael és az Egyesült Államok jelenlegi kormánya felé számos komoly gesztussal élt és él, így úgy érezhette, ez majd megvédi őt. Izraelnek például kevés barátja van ma a világban, a jelenlegi magyar jobboldali kormány annak mondható.
Antiszemita támadások kontra hiteles történelemszemlélet
A Soros-ellenes kampány megítélése tehát ellentmondásos a zsidó közösségen belül. Van, aki szerint a bevándorlás megfékezése a zsidók elemi érdeke, és a Soros-ellenes kampány alatt nem nőtt az antiszemita támadások száma (lásd TEV), míg például Heisler András egy másik szempontra hívta fel a figyelmet. A MAZSIHISZ elnöke kérdésünkre a Sargentini-jelentésnek azt a megállapítását emelte ki, amely szerint aggasztó az antiszemita sztereotípiák magyarországi terjedése. A jelentés megemlíti, hogy rendkívül alacsony a nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmények száma. A MAZSIHISZ elnöke úgy vélte, hogy ez valójában a TEV hibás mantrájának a visszhangja.
„A magyarországi antiszemitizmust ugyanis nem néhány homályos tekintetű antiszemita megbüntetésével, hanem hiteles történelemszemlélettel és felelős politikusi magatartással lehet érdemben befolyásolni”
, mondta, amellyel utalt a Soros-ellenes kampány, illetve többek között a Sorsok Háza körül kialakult polémiára, valamint más, az elmúlt években vihart kavart emlékezetpolitikai ügyekre.
Ehhez a véleményhez csatlakozott Borgula András, és kiemelte: ugyan vitathatatlan, a kormány több ponton tett gesztusokat a zsidó közösség felé az elmúlt években – amelyekről egyébként a jelentés is beszámol -, de a sztereotípiák terjedését ő is a kormány számlájára írja. Úgy vélte, hogy
az ország jelenlegi vezetője szerint semmilyen felelősség nem terheli Magyarországot a ’44-’45-ben történtekért,
sőt pozicionálja azokat a kutatókat, akik relativizálják a második világháborúban és az azt megelőző időkben történt, zsidókkal kapcsolatos jogfosztásokat.
A kérdés tehát továbbra is kérdés marad, mi jelent nagyobb veszélyt a zsidókra a mai Európában? A kormány és a TEV által hangoztatott tömeges muszlim bevándorlás vagy pedig a Soros-ellenes kampány burkolt antiszemita sztereotípiái, a demokrácia gyengülése illetve az a történelemszemlélet, amely igyekszik a magyarok felelősségét hárítani a holokauszttal kapcsolatban.
[poll id=”12″]
* 2016-ban 109, 2015-ben 126, CIDI Monitor Anti-Semitism 2017 – English Summary – March 2018)
