A Mazsihisz szerint az EMIH törekvése szembe megy a magyar zsidóság értékrendjével

A Mazsihisz elhatárolódik a Sorsok Háza koncepciójától és inkább egy 10 millió forintos pályázati keretet különít el, hogy segítse a kutatók és civil szervezetek munkáját. Köves Slomó úgy véli a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust nem kellene egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni.

Közleményt adott ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tegnap este, miután rendkívüli közgyűlést tartott a Sorsok Háza ügyében. Mint arról a Kibicen is beszámoltunk, egy héttel ezelőtt Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) veszi át a Sorsok Házát, amely jövőre nyitja meg kapuit. Az intézmény eddig a Mazsihisz tiltakozása miatt nem nyithatott ki.

Jövőre megnyitják a Sorsok Házát, az EMIH veszi át az intézményt

A Mazsihisz közleményében most arról ír, hogy szerintük „az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem a közpénzek és ingatlanok megszerzése. A hitközség úgy véli, hogy az EMIH ezen törekvése „szembe megy a Mazsihisz törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével”.

„A Mazsihisz elkötelezett a holokauszt hiteles bemutatásában, ezért a Sorsok Háza néven Köves Slomó és Schmidt Mária által most meghirdetett koncepciót elutasítja és attól elhatárolódik, nem hajlandó a múlt megtagadásával a jövőt feláldozni” – olvasható a közleményben.

A Mazsihisz továbbá arról is tájékoztat, hogy „a közösségi emlékezet és a hiteles történelmi kutatások megerősítésére, bátorítására, a Mazsihisz 10 millió forintos induló összeggel pályázati keretet különít el, hogy segítse a kutatók, intézmények, civil szervezetek munkáját”

Közlemény: A MAZSIHISZ nem árulja el a magyar zsidó közösséget

„A Mazsihisz feladatának tekinti a Tórához, a kulturális örökségünkhöz közelíteni a magyar zsidó közösség tagjait, érdekvédelmi munkával megteremteni az otthonosság légkörét, erősödő intézményeinkkel a tanulás, a gyógyulás és a tájékozódás lehetőségeit” – zárja közleményét a hitközség.

A közleménnyel kapcsolatban megkerestük Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját, aki a következő reakciót küldte el nekünk:

„A Holokauszt emléke, emlékének feldolgozása és prezentálása egyedül azt a célt szolgálhatja, hogy a sérelmeket és sértettséget legyűrve, az emlékek fájdalmai és tanulságai által elérhető katarzist minél szélesebb kör számára megérinthetővé és személyessé tegyük. Ehhez a Sorsok Háza oktatási központ esetében is az szükséges, hogy eltudjuk érni, minél többen sajátjuknak érezzék azt a diskurzust, amelybe évente sok százezer diákot és felnőttet kívánunk bevonni a következő évtizedek során az állandó és időszaki kiállítások, valamint az oktatási program révén. 

Ennek a célnak az elérése érdekében az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civilszervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést. Ez az együttműködés és párbeszéd egyaránt fontos az állandó kiállítás befejezéséig tartó következő egy évben, csakúgy mint az azt követő évtizedekben. Azt akarjuk elérni, hogy a holokauszt emberi tragédiájából, családi, vallási, nemzeti kötődéstől függetlenül mindenki képes legyen a legmélyebb emberi következtetéseket és tanulságokat levonni.

Ehhez az együttműködéshez azonban az is szükséges, hogy a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust semmikép se hagyjuk egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni. Így azt szeretném kérni mindenkitől, és magam és közösségem tagjai és vezetői számára is azt az utat próbálom kijelölni, hogy próbáljunk meg mindahányan felülkerekedni személyes és intézményi sérelmeinken és közösen dolgozni egy – a vallásos zsidó közösségnél lényegesen nagyobb ívű és jelentőségű – közös ügy érdekében.”

[poll id="10"]