Tóraírással és rabbiavatással egybekötött zsinagógaavatót tartott tegnap az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Budai Várban. A Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található középkori zsidó imaházat avatta fel újra. A Kibic Magazin Facebook oldalán élőben közvetítette az eseményt.
Mivel az újonnan felavatott imaház annyira kicsi, hogy a minjenen, vagyis az imához szükséges tíz férfin kívül már nem sokan férnek el benne, ezért az ünnepségre érkezett több száz fős tömeg csak az épület előtt felállított sátrak alatt gyülekezhetett. A tóratekercs írásának jelképes befejezését is itt végezte el a szofer, azaz a tóraíró.
Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök, illetve David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, aki hazájában egy New York-i zsidó közösség tagja.
Az újraavatási ceremónia az éppen befejezett Tóra körbevitelével kezdődött. A tóratekerccsel a zsinagóga leendő rabbija egy kisebb kísérettel megkerülte az imaháznak otthont adó épülettömböt. Ezt követően a Tórával bevonultak a zsinagógába, miközben a Hevenu sálom alachem című dalt énekelték. Az áldások elmondása után a Tóra a helyére került, és a mezuzát az ajtófélfára erősítették.
Az ünnepség részeként rabbivá avatták Faith Ásert, aki ezentúl a budavári imaház rabbija lesz. A rabbiavatás végén elénekelték a magyar zsidóság himnuszának tartott Szól a kakas már című dalt. A beszédeket követően Mága Zoltán hegedűművész előadását élvezhette az eseményre ellátogató közönség.
Az alkalomra kiadott füzet szerint a 15. század közepén épült zsinagógát 1686 szeptemberéig használta a zsidó közösség. Ekkor a várost az oszmánoktól visszafoglaló keresztény seregek a zsinagógába menekülteket lemészárolták, az épületet pedig felgyújtották – számol be az MTI.
Az egykori zsinagóga falrészleteit 1964-65-ben tárták fel a Táncsics Mihály utca 23. udvarán. A falak mentén tagozott falpillérek álltak, amelyek egyikén vésett héber felirat adja meg az épület elkészülésének feltételezett idejét, az 1461. évet. A pillérek leomlott részleteit kiemelték, amelyek az imaház udvarán állnak. A zsinagóga falait visszatemették, betemetve várják a teljes feltárást és a helyreállítást.
Köves Slomó korábban a Kibicnek elmondta, hogy 2016-ban sikerült megállapodni a Történeti Múzeummal, az I. kerületi és a Fővárosi Önkormányzattal a szír imaház ügyében. Az egyezség szerint az EMIH felújítja a termet, és továbbra is lehetővé teszi a budai Várban lévő zsinagógákat bemutató kiállítás megtekintését, és ennek fejében használhatja a helyiséget. Az EMIH az imaház szomszédságában megvett egy lakást is, ahol mosdókat és közösségi teret alakítanak ki.
A beruházás közel 60 millió forintba került az imaház melletti lakásvásárlással együtt, amelyből 14 millió forintot az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság templomfelújítási pályázatán nyert az EMIH, a többi költséget saját forrásból finanszírozta.
A budavári középkori zsidó imaház újraavatása pont egy másik zsinagóga falavatásának 159. évfordulójára esett. 1859. szeptember 6-án adták át ugyanis Budapesten a Dohány utcai zsinagógát, a nagy hagyományú magyar zsidóság jelképét:
