Vágó István listába szedte, amit Szakály nem tudott
Szakály hétvégi kenderesi nyilatkozata sokakban mély felháborodást keltett. Vágó István a Facebook-on közzé tett egy listát, amelyben a zsidók jogfosztásának stációit mutatja be.
Szakály Sándor, a Veritas igazgatója a hétvégén részt vett Kenderesen a Horthy Miklós-emléknapon, ahol arról beszélt, hogy a Horthy kormányzósága alatt elfogadott zsidótörvények nem jogfosztást, hanem csak jogkorlátozást jelentettek a zsidók számára. Szakály ezt a munkaszolgálatosok példájával próbálta megmagyarázni, szerinte ugyanis az csupán korlátozás volt a zsidóknak, hogy nem teljesíthettek fegyveres szolgálatot a hadseregben. A korlátozások ellenére viszont a zsidóság életbiztonsága 1944-ig alapvetően biztosított volt.
Szakály nyilatkozata sokakban mély felháborodást keltett. Vágó István például a Facebook-on közzé tett egy korábbi listát a zsidók jogfosztásának stációiról.
– 1920-ban bevezették a numerus clausust.
– 1938 novemberében 90 olyan heti- és havilap volt betiltva, amelyek zsidó tulajdonban voltak.
Az 1939-től érvényes törvény szerint
– zsidónak nem lehetett moziengedélye
– zsidók nem lehettek állandó bírósági szakértők, nem árusíthattak bort, égetett szeszes italt, cementet, nem lehettek cukorkereskedők, magándetektívek, sőt még prostituáltak sem
– zsidók nem lehettek gépjárművezető-oktatók, idegenvezetők, nem foglalkozhattak gumiárukkal
– a zsidó tanárokat, tanítókat 1943. január 1. napjáig nyugdíjazni kellett, vagy végkielégítéssel el kellett bocsátani
– ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót csak a tagság hat százalékáig lehetett felvenni
– zsidó nem lehetett bármilyen időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője
– a zsidók összes mezőgazdasági ingatlanát átengedésére lehetett kötelezni
– a zsidó nem lehetett állami tisztviselő. tolmács, hivatalos szakértő (becsüs), szabadalmi ügyvivő
– a zsidó nem árulhatott tejet, dohányterméket, szeszt és más, a vámjövedék körébe eső terméket
– zsidó nem lehetett mozi vagy színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja, színházi előadásokra zsidó hatósági engedélyt nem kaphatott
– zsidó nem folytathatott bizományosi tevékenységet
– zsidó nem látogathatott nyilvános szórakozóhelyet, nem működtethetett iskolát, tanfolyamot és tanulóotthont, nyomdát, hirdetőirodát, lapterjesztő vállalatot.
1941-ben Kamenyec-Podolszkij közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg.
Az 1941-es törvény szerint
– zsidó nem házasodhatott nem zsidóval, ilyennel nemi életet sem élhetett.
1941-ben kitiltották a zsidókat a strandokról és fürdőkből, megtiltották, hogy a piacokon és vásárokon zsidó kereskedők is eladják termékeiket.
1941-ben, bár a németek nem kérték, bevitte az országot a Szovjetunió elleni háborúba
1941-ben a magyar hadsereg bevonult a Délvidékre, 1942 januárjában Újvidéken magyar katonai alakulatok gyalázatos tömegmészárlást rendeztek.
1942/43 – a második magyar hadsereg pusztulása
1944. március 19-ig összesen 267 zsidórendelet szerepel a Magyarországi Rendeletek Tárában.
És akkor bejöttek a németek, Horthy a helyén maradt…
Szakály Sándor szerint a zsidók nem szenvedtek el jogfosztást Horthy kormányzósága alatt
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!