A közel 100 éves ugandai közösség tagjait ugyan az izraeli kormány nem ismeri el zsidóként, de ők nem adják fel a küzdelmet, hogy egyszer Izraelben telepedhessenek le. Most több ugandai zsidó fiatal érkezett az országba egy 10 napos körútra az izraeli kormány által is támogatott program keretében.
Tegnap mintegy 40 ugandai zsidó landolt a Ben-Gurion repülőtéren, hogy az afrikai országból elsőként részt vegyen az Izraelt népszerűsítő Taglit-Birthright programon. A 18-27 év közötti fiatalok utazásának előkészületei a nyilvánosság kizárásával történtek, maga a Taglit-Birthright sem volt hajlandó válaszolni a Times of Israel kérdéseire az ugandai csoporttal kapcsolatban. A lap szerint ennek az lehet az oka, hogy az ugandai Abayudaya közösséghez tartozók zsidóságával kapcsolatban már évek óta viták folynak az izraeli belügyminisztérium, illetve a Szochnut és a konzervatív irányzat vezetői között.
Az ugandai Mbale közelében élő Abayudaya közösséghez tartozó zsidók száma nagyjából 2000-re tehető. A közösség jövőre ünnepli majd alapításának 100. évfordulóját, ekkor kezdte a közösség vezetője a judaizmust magának vallani, miután elolvasta a Bibliát. A csoport nagy része azonban hivatalosan csak 2002 és 2008 között tért be a zsidó vallásba, méghozzá az amerikai konzervatív irányzat rabbijainak segítségével. Az Abayudaya közösség tagjait sem az izraeli főrabbinátus, sem pedig a belügyminisztérium nem ismeri el zsidóként, annak ellenére, hogy a hazatérési törvény alapján jogosultak lennének az izraeli állampolgárságra.
Ezért is tekintenek mérföldkőként az ugandaiak a mostani útra, amely pont zsidóként való elismerésükért folytatott küzdelmük kellős közepére esik. Idén júniusban ugyanis az izraeli belügyminisztérium elutasította az ugandai közösséghez tartozó Yosef Kibita bevándorlási kérelmét arra hivatkozva, hogy az illetőt nem ismerik el zsidóként. A belügy ráadásul azt is közölte, hogy döntése az egész Abayudaya közösségre érvényes.
A konzervatív irányzat képviselői azonban úgy vélik, hogy a minisztérium döntése elfogult és diszkriminatív. Az izraeli konzervatívok egyik helyi alapítványa pedig adománygyűjtésbe kezdett, hogy fedezni tudja az ugandai közösség tagjainak zsidóként való elismeréséhez szükséges harc költségeit. Az izraeli legfelsőbb bíróság eközben ideiglenesen megtiltotta Kibita kitoloncolását az országból, annak ellenére, hogy lejárt a vízuma. A kormánynak július végén kellett volna ismételten döntést hoznia Kibita beadványa ügyében, azonban ezt a közelgő őszi ünnepek utánra halasztották.
A zsidók izraeli bevándorlását (alijázását) segítő Szochnut az izraeli kormánnyal ellentétben már korábban elismerte zsidónak az Abayudaya közösséghez tartozókat, akik az elmúlt 100 évben ragaszkodtak saját zsidóságukhoz, pedig viszonylagos elszigeteltségben éltek. A közösség tagjai megtartják a szombatot, gyakorolják a rituális körülmetélést, az istentiszteleteiken a héber liturgiát afrikai dallamokkal vegyítik. Szoros kapcsolatot tartanak Izraellel és a zsidóság más képviselőivel.
A kis közösség korábban ellen tudott állni a keresztény hittérítők folyamatos próbálkozásainak, csakúgy mint az ugandai diktátor, Idi Amin ideje alatti üldöztetéseknek a '70-es években. A most Izraelbe utazó fiatalok pont arról az Entebbe repülőtérről szálltak fel, ahol 1976-ban az izraeli különleges egységek végrehajtották a történelem legzseniálisabbnak tartott túszmentő akcióját.
A Taglit-Birthright keretében zsidó fiatalok 10 napot tölthetnek el Izraelben, ahol megismerkedhetnek az országgal. Az utazás feltétele, hogy a résztvevők legalább egyik szülője zsidó legyen, vagy ők maguk a zsidó vallásba betértek legyenek. A program magánszemélyek, a Szochnut és az izraeli kormány kezdeményezésére indult el még 1994-ben. A Taglit-Birthright programot működtető szervezet költségvetésének nagyjából a negyede ráadásul pont attól az izraeli kormánytól érkezik, amely nem ismeri el zsidóként a most a programra érkező ugandai fiatalokat.
