Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet külső munkatársa írt egy elemzést Magyarország helyéről és szerepéről a Közel-Keleten, Orbán Viktor izraeli látogatása kapcsán a Mandineren .
A szakember szerint Magyarországnak komoly érdeke fűződik a közel-keleti térség ingatag biztonságának a fenntartásához, hiszen egy-egy konfliktus, háborús helyzet, az államok szétesése azonnal megnöveli az Európára nehezedő migrációs nyomást.
Varga Gergely úgy véli, „az ún. „arab tavasz” óta a geopolitikai küzdelem kiéleződésének lehetünk tanúi, nem utolsósorban a korábbi amerikai regionális hatalmi dominancia gyengülése következtében.”
A szélsőséges iszlám kérdésében a két kormány álláspontja ugyanaz, ám a Netanjahu vezette kormány Iránt és a vele szövetséges regionális politikai erőket, a libanoni Hezbollahot tekinti első számú fenyegetésnek. Külön fontos megemlíteni, hogy a szíriai háborúban az elmúlt években Izrael olyan fegyveres csoportoknak is támogatást nyújtott, mint az al-Kaidával szoros kapcsolatban álló szélsőséges an-Núszra Front, annak érdekében, hogy az Irán által támogatott Hezbollah szíriai pozícióit gyengítse. Európára nézve viszont hosszú évek óta egyértelműen a szélsőséges szunnita tanok és csoportok – al-Kaida, „Iszlám Állam”, a tőlük tanuló magányos merénylők – jelentik a nagyobb fenyegetést.
Varga Gergely azt is kiemeli, hogy Magyarországnak a térség stabilitását szem előtt tartva olyan politika folytatása felel meg az érdekeinek, amely a vitás kérdések diplomáciai síkon történő rendezését preferálja.
A térség geopolitikai konfliktusaiban megkerülhetetlen tényező az iráni nukleáris program, illetve a nukleáris megállapodás sorsa. A kérdés reálpolitikai alapon sosem az volt, hogy önmagában a nukleáris megállapodás elhozza-e a regionális békét Irán és geopolitikai ellenfelei vonatkozásában; hanem az, hogy miként lehet az iráni nukleáris programot ellenőrizhetővé tenni úgy, hogy az ne terhelje tovább az amúgy is végletekig feszült légkört a Közel-Keleten.”
Az már kiderült, hogy a Trump-adminisztráció döntése a nukleáris megállapodás felmondásáról jelentős részben szaúdi és izraeli sugallatra történt, de egyelőre nem lehet tudni, az amerikai kormány milyen békés alternatívát képes nyújtani Irán nukleáris programjának kezelésében. Márpedig valamit tennie kell az Egyesült Államoknak.
Bár Magyarország súlya és szerepe nem jelentős itt sem, de az egyértelmű, hogy a nukleáris megállapodás és az ehhez kapcsolódó tárgyalások életben tartása a cél, már csak az Európai Unió tagjaként is. Arról nem beszélve, hogy Európa számára sokkal rosszabb lenne egy újabb közel-keleti fegyveres konfliktus.
Sarkalatos pontja a közel-keleti térségnek az izraeli-palesztin viszály, ebben a kérdésben is az Magyarország alapvető érdeke, hogy tárgyalásos úton rendezzék mindezt. Ám ehhez úgy kell ragaszkodnia Magyarországnak és Európának, hogy a Netanjahu-kormány minden eddiginél kevesebb kompromisszumot ajánl a palesztin félnek, olyan vitatott esetekben, mint a palesztinokat napi szinten érintő izraeli gyakorlatok, mint a palesztin területeket érintő földkisajátítások, az aránytalan rendőri/katonai fellépés vagy a palesztinok mozgáskorlátozása.
Varga Gergely szerint: „Az izraeli-palesztin konfliktus rendezetlensége, ahogy az elmúlt évtizedekben, úgy továbbra is egyik fontos forrását képezi az arab és a muszlim világban a Nyugat-ellenességnek és radikális eszmékhez való vonzódásnak.” Már ezért is fontos a nyugati országoknak a konfliktus rendezése. Ezt viszont el kell választani a tömeges migráció és a szélsőséges iszlám terjedésének veszélyétől. Ez Európa és Izrael számára komoly probléma, ami azt jelenti, hogy a védekezéshez mindenkinek, így a zsidó államnak is joga van.
Mandiner
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
