„Az antiszemitizmus elleni harc nem korlátozódhat egyetlen országra”
A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) idén júniusban Európai antiszemitizmus, harc az antiszemitizmus ellen címmel rendezett Brüsszelben egy nemzetközi konferenciát, amelyen arról is egyeztettek, hogy a visegrádi országokban egységes szakmai módszertannal elemezzék az antiszemita jelenségeket. Ennek kapcsán beszélgettünk Szalai Kálmánnal, a TEV titkárával.
Az antiszemitizmus elleni harc nem korlátozódhat egyetlen országra – mondja a Kibicnek Szalai Kálmán, a TEV titkára. A nemzetközi konferenciák ugyanis arról győzték meg a TEV munkatársait, hogy sokszor tévhitek alapján ítélik meg az egyes országokban jelenlévő antiszemitizmust. Magyarországot például éveken keresztül a legantiszemitább országként tartották számon, miközben a TEV által végzett és megrendelt kutatások már évek óta ennek ellenkezőjét igazolják. Magyarország lakosságának egyharmada nevezhető antiszemitának.
A migráns a leggyűlöltebb – Változatlan az antiszemiták aránya
Szalai Kálmán szerint az antiszemitizmus ellenni fellépésnek két akadálya lehet, az egyik, amikor elhallgatjuk, és nem beszélünk róla, a másik pedig, amikor eltúlozzuk, és nem a helyén kezeljük a jelenséget. Éppen ezért a TEV-nél úgy határoztak, hogy felállítanak egy olyan tudományos kutatásokon alapuló mércét, amely alapján megítélik az antiszemitizmus mértékét, és ami alapján elindítható egy társadalmi diskurzus a témában.
A TEV ehhez Magyarországon már talált partnereket, különböző zsidó, illetve keresztény szervezetekkel működnek együtt, de Szalai Kálmán a kormányt is kiemeli ebből a szempontból. A kormányzati szerepvállalásra jó példa az elmúlt évek törvényalkotási és jogalkalmazási gyakorlatai, amelyek hatékonyabbá tették az antiszemitizmus elleni küzdelmet. Ilyen a közösség elleni uszítás törvényi szigorítása vagy a holokauszttagadást tiltó törvény egységesen elítélő jogértelmezése.
Mivel a TEV jogvédelem-kutatás-oktatás hármasára épülő tevékenysége egyedülállónak számít Európában, ezért sok megkeresést kapott a szervezet, főleg a környező országokból. Közép-Európában ugyanis egészen sajátos jelenségekkel kell szembenéznie a zsidóságnak, hiszen ebben a régióban még javában élnek a 20. századi antiszemitizmus hagyományai. Ugyanúgy jellemző a problémák elhallgatása, illetve a megoldások halogatása is. Innen indult el a partnerszervezetekkel való egyeztetés, és az igény arra, hogy amikor antiszemitizmusról beszélünk, akkor mindenki számára világos legyen, hogy miről is van szó – magyarázza a TEV titkára.
A következő lépés a Visegrádi Alaphoz benyújtott pályázat volt, amelyben első körben egy Lengyelországgal és Szlovákiával közös monitoring rendszer kiépítéséhez igényeltek támogatást. A tervek szerint a későbbiekben Csehország is csatlakozna a projekthez. A jövőbeni elképzelés, hogy ezekben az országokban is a nemrég megjelent Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című tanulmánykötethez hasonló kiadványok jelenhessenek meg.
A projekt megvalósításához 60 ezer euróra (19,5 millió forint) lenne szükség, a Visegrádi Alap pályázatán ennek az összegnek a negyedét nyerte el a TEV. Szalai Kálmán szerint ez így is jelentős támogatásnak számít az ilyen társadalompolitikai projekteknél, és egyértelmű jele annak, hogy a V4-ek országai egyöntetűen a kezdeményezés mögé álltak.
A TEV partnerei a projektben Lengyelországban és Szlovákiában a helyi Chábádhoz köthető szervezetek lesznek, illetve Csehországban az ottani hitközséggel folyik az egyeztetés. Ezzel kapcsolatban a TEV titkára azt is megemlíti, hogy a partnereik között ugyanúgy előfordulnak a konzervatív vallásos szervezetek, mint civil jogvédők, ahogy például ez nemzetközi szinten az EBESZ esetében is történik.
A projektben résztvevő országokban inkább a verbális antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd az általános, a tettlegesség, a zsidó személyek elleni erőszak viszont elenyésző. De mivel még nincsenek pontos felmérések, ezért Szalai Kálmán adatokat sem tud mondani az esetek számáról.
Csehországban viszont van egy komoly társadalmi ellenállás a zsidóságot kirekeszteni próbáló eszmékkel szemben, Szlovákiára ez viszont már nem annyira jellemző. Mindkét országra igaz azonban, hogy a politika nagy mértékben stimulálja a közbeszédet, és ha egy politikai párt eszközként használja az antiszemita gyűlöletbeszédet saját céljai érdekében, akkor az ehhez kapcsolódó bűncselekmények száma is növekszik.
Lengyelországban legutóbb éppen a kormány próbálta meg törvényi szinten kivonni a lengyelek felelősségét a lengyel zsidók elpusztításában a holokauszt idején. Hasonló módon a magyar kormány is szobrot állított a Szabadság téren a német megszállásra tolva minden felelősséget. Szalai Kálmán szerint mindez igaz, azonban mindkét kormány visszakozott a maga módján, a lengyelek megváltoztatták a törvény szövegét, nálunk pedig nem avatták fel hivatalosan az emlékművet. Mindebben nagy szerepe volt a nemzetközi közvéleménynek, illetve a helyi zsidó szervezetek fellépésének.
A TEV projektje Szalai Kálmán szerint akkor fog beteljesedni, amikor az egész Európai Unióban egységes módszerekkel fogják monitorozni az antiszemita cselekményeket. Azt szeretnék elérni, hogy politikai motivációktól mentesen, a tudomány alaposságával lehessen majd a témáról beszélni az unió országaiban. Így a V4-es kezdeményezést akár egy főpróbának is lehet tekinteni egy egységes európai monitoring rendszer kialakításához.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
