Életének 86-dik évében elhunyt Simon Segali, akinek a neve idegenvezetőként fogalommá vált Izraelben azok számára, akik vele járták végig a Szentföldet. Simon esete bizonyítja, hogy az idegenvezetést is, mint minden más munkát, lehet – mondhatni – művészként is művelni, mondta róla Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet.
Simon Segali Schlesinger Lászlóként született 1933-ban, majd családja a Schlesingert Székelyre magyarosította (a László nevet is a család magyarság iránti mély elköteleződése miatt kapta). Éppen a német megszállás másnapján töltötte be tizenegyedik születésnapját. Két hónap múlva, 1944 májusában véletlenül ragadták el egy teherautóba, és egy tragikus vonatút után végül (szlovák tudásának és színjátszó tapasztalatának köszönhetően) Theresienstadtba, az ún. kirakattáborba került. (Bár az a tábor a diplomatáknak és a világ közvéleményének készült a jogos aggodalmak eloszlatásának céljából, a lakók élete ott is mindennap veszélyben forgott.)
Csoportjából ő volt az egyetlen túlélő. Hosszas gyaloglás után hazaérve családját otthon találta, de a tágabb családjából 67 rokonát vesztette el a holokauszt során. Bátyja már a következő évben, 1946-ban alijázott, Izraelbe költözött, ő 1949-ben követte, szülei pedig 1950-ben érkeztek meg. Új nevét részben magától, részben új hazájától kapta. A Segali-t ő héberesítette magának a Székelyről, de a Simont a fogadó izraeli tiszttől kapta.
Izraelbe érkezésekor elhatározta, hogy a múltat Magyarországon akarja hagyni, ahogy egyik interjújában fogalmazott, és nekem is ezt a képet említette: „Dühös voltam és gyűlölettel telt meg a szívem… A magyarságomat bezártam egy fiókba, a kulcsot pedig eldobtam.” Nem szólalt meg többé magyarul – legalább is akkor, 1949-ben úgy gondolta, hogy soha többé. Bár szűkebb családja túlélte a tragédiákat, legjobb barátja elvesztése miatt nem tudott megbocsátani Magyarországnak (akit akkor öltek meg, mikor már a német katonák elhagyták Budapestet).
Kint Izraelben kezdetben kibucban dolgozott, ő is elvégezte a katonai szolgálatot, majd jelentkezett a Zeneakadémiára, opera- később pedig operetténekes lett. Feleségét az Operettszínházban ismerte meg, és felesége haláláig, 43 évig éltek aztán együtt boldog életet. A ’60-as években ismét szakmát váltott, akkor tért át az idegenvezetésre, luxusyachtok kulturtisztje lett, és bejárta a világot.
Simon Segali portré, holokauszt túlélő
Simon Segalit 1944 márciusában deportálták Theresienstadtba, az akkor 11 éves fiú csaknem 1 évet töltött koncentrációs táborban. 70 év távlatából szembesül először a nácik által készített propagandafilmmel, amelyben szerepelnie kellett.
1987-ben így érte a felkérés, hogy vezessen Magyarországról érkező csoportokat. Vívódás után elfogadta a felkérést. 39 év után szólalt meg magyarul, és olyan hibátlanul beszélt, mintha soha nem hagyta volna el szülőföldjét. Az 1987-es első zarándokcsoportot a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) állította össze. Simon Segali a közösségben volt padtársára bukkant. Hirtelen felelevenedett minden gyerekkori élmény. A következő váratlan fordulat a második zarándokcsoport, 49 katolikus pap érkezésekor történt. Illő, őszinte köszöntést sem talált hirtelen, ezért nemes egyszerűséggel „Szervusztok, papok!” felkiáltással fogadta az érkezőket, valamint a társaságban távoli unokatestvérére is lelt.
https://barankovics.hu/cikk/vallas-es-tarsadalom/szentfoldi-zarandoklatok-iii-resz
Mély barátságok szövődtek. „A bezárt fiók kulcsa ezzel visszarepült hozzám, én meg kinyitottam”- emlékezett, majd így elmondta, hogy ma már nincs benne harag, „Magyarország a kulturális otthonom, Izrael pedig a hazám”. 1987 után aztán ő volt az, aki kísérte Izraelben Göncz Árpádot, Antall Józsefet és később Sólyom Lászlót is. Sólyom még külön levelet is írt Simon Segalinak, amelyben megköszönte, hogy feledhetetlen élménnyé tette izraeli utazását. A magyar államtól pedig megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést.
Simon Segali neve mindenekelőtt idegenvezetőként vált fogalommá. Ahogy Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet mondta, Simon esete bizonyítja, hogy az idegenvezetést is, mint minden más munkát, lehet – mondhatni – művészként is művelni, amelyhez messze nem elég a tárgyszerű, üzleti, uniformizált szolgáltatás.
“Simonban megvan a műveltség mellett az empátia és a tudás, mellette az alázat, ami lehetővé teszi számára, hogy nem vallásos zsidóként ugyan, de büszke és hazájáért kiálló izraeliként úgy adja át a Közel-Kelet egyik legősibb népe talán legfiatalabb országa polgáraként saját hazája narratíváját, hogy az egyrészt ne sértse mások önképét és identitását, másrészt pedig hozzásegít, hogy a szemben álló felek úgy vitatkozzanak egymással, hogy legalább átfogóan ismerjék meg egymás álláspontját”, írta róla Jungbert Béla.
Segali egyszer egy magát magyar származásúnak valló arab törzzsel is összehozta a magyar tévéseket.
Világszenzáció: Magyar származású arab törzs Izraelben!
Egy magát magyarnak valló arab törzset talált a Heti Napló Izraelben. Minden férfit Lajosnak hívnak és van egy kiszáradt tavuk, aminek neve Balaton! Novák András riportfilmje. Iratkozzon fel csatornánkra: https://goo.gl/uo2kim Látogasson el oldalunka: http://www.atv.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/atv.hu
Marianna D. Birnbaum, Los Angelesben élő magyar származású irodalmár pedig így fogalmazott vele kapcsolatban: Simon Segali, vezetőnk, egy másik kis izraeli csoda, az izraeli történelem és kultúrtörténet kiváló tudora, több mint hatvan év izraeli élet után, a tiszta magyar nyelv hithű őre, színész, énekes, komédiás, filozófus és humorista, aki “mindennek jött”.
Marianna D. Birnbaum: Apró izraeli csodák | Szombat Online
Nincs olyan ország, amelyről többet tud a látogató, mint Izraelről. Fejében súlyos információs csomaggal érkezik, amelyben a Bibliától a hollywoodi filmekig sok minden megtalálható. Izrael azonban nemcsak a csodák, hanem a meglepetések országa is, mert az ember minden sarkon valami új elképzeléssel, vagy valami, eddig számára ismeretlen valósággal találkozik.
