Egy holland kisvárosban egy török étteremlánc tulajdonosa vásárolta meg a helyi zsinagóga épületét. A zsidóknak pedig költözniük kellett.
Hosszú idő óta nem fordult elő olyan Hollandiában, hogy egy zsidó közösségnek el kellett volna hagynia a zsinagógáját. Egészen most hétfőig, amikor is Deventer városának kis zsidó közössége arra kényszerült, hogy egy furgonba pakolja a tóratekercset más szentírásokkal és berendezési tárgyakkal együtt, és elköltözzön az általa használt zsinagógából.
Az 1892-ben épített zsinagógát ugyanis megvásárolta egy étteremláncot működtető holland-török üzletember, Ayhan Sahin, akinek eltökélt szándéka, hogy a zsinagóga épületében is éttermet nyisson. A helyi zsidó közösség a városvezetéssel együtt próbálkozott ugyan megállapodni Sahinnal és üzlettársával, hogy valamilyen megoldást találjanak arra, hogy a továbbiakban is az épület eredeti rendeltetésének megfelelően használhassák azt, de nem jártak sikerrel.
A városvezetés azzal próbált segíteni, hogy nem adta ki az étterem megnyitásához szükséges engedélyeket, de mivel a tulajdonosnak joga van ahhoz, hogy eldöntse, ki tartózkodhat az ingatlanjában, így aztán a zsidóknak mindenképpen menniük kellett. A kis létszámú maszorti/konzervatív irányzathoz tartozó közösség a közeli Raaltéban talált magának egy új helyet, ami viszont azt jelenti, hogy Deventerben végleg megszűnik a több száz éves hagyományokra visszatekintő zsidó élet.
A deventeri zsinagógát 125 évvel ezelőtt építtette a helyi zsidóság. 1940-ben a német megszállást követően a holland nemzetiszocialista párt tagjai kifosztották, a belső tereket pedig tönkretették. Mindezt a rendőrség asszisztálása mellett. 1942-ben a városban 590 zsidót regisztráltak, közölük 401 személyt gyilkoltak meg a holokauszt idején. A megmaradt kis létszámú közösség már nem tudta fenntartani a zsinagógát, ezért 1951-ben eladták azt egy keresztény csoportnak. Ekkor került az épületbe az orgona.
2010-ben aztán a helyi zsidó közösség engedélyt kapott a zsinagóga használatára a tulajdonos keresztény csoporttól, amely később kiárusította az épületet. A zsidók próbáltak adományokból elegendő pénzt összegyűjteni a zsinagóga megvásárlásához, ez azonban nem sikerült nekik. Így került az épület Sahin és társa tulajdonába.
A holland-török üzletember szerint kizárólag üzleti oka van annak, hogy pont egy zsinagógában akarnak éttermet nyitni. Ez ugyanis vonzóvá tenné a helyet a városon kívülről érkezők számára is. Arról, hogy a zsidó közösségnek ki kell költöznie a zsinagógából, és lehet, hogy nem lesz hol imádkozniuk, korábban Sahin azt nyilatkozta, hogy tudomása van a problémáról, de ő nem az Üdvhadsereg. Hozzátette, hogy akár bérbe is adná az épületet a zsidó közösségnek, amennyiben azok teljes értékű bérleti díjat fizetnének érte.
(JTA)