Orbán Viktor Izraelben: kinek volt hasznos, kinek volt kínos a magyar kormányfő látogatása?

Borgula András és Seres Attila a Klubrádió Hallójárat című műsorában próbáltak utánajárni annak, hogy kinek volt hasznos Orbán Viktor izraeli látogatása, és kik fogadták negatív érzelmekkel. A műsorban megszólaltak Gyarmati István diplomata, Székely Róbert, az Izraelinfo munkatársa és Heisler András, a Mazsihisz elnöke.

Az elmúlt hét egyik legfontosabb eseménye Orbán Viktor izraeli látogatása volt. Vasárnap a Klubrádió Hallójárat című műsorában Borgula András műsorvezető, a Gólem Színház vezetője és a Kibic Szövetség elnöke, valamint Seres Attila, a Kibic projektvezetője annak próbáltak utánajárni, hogy kinek milyen haszna származott a miniszterelnök látogatásából, ha egyáltalán.

Hallgassa meg:

Seres Attila szerint Magyarországon mindenki számára fontosak voltak a múlt heti események, függetlenül attól, hogy egyetért, vagy sem a kormány politikájával. A magyar miniszterelnök izraeli látogatásának nem csak protokolláris, de diplomáciai jelentősége is volt, ráadásul a magyar-amerikai kapcsolatokra is közvetetten jó hatással lehetett Orbán jeruzsálemi útja. Ez utóbbi kapcsán már a korábbi híradásokban is hallani lehetett arról, hogy az izraeliek azért lobbiznak Washingtonban a Trump-adminisztráció embereinél, hogy közelítsék a magyar kormányt az amerikaiakhoz.

Borgula András és Seres Attila a stúdióban

A látogatásról készült fotókon is jól látható, hogy Orbánt egy elég népes küldöttség kísérte el Izraelbe, köztük volt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközég (EMIH) vezető rabbija is. De vajon mit keresett egy rabbi egy hivatalos kormányfői látogatáson? – teszi fel a kérdést Borgula András.

Orbán Viktor magyar és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

Köves Slomó nem volt tagja a hivatalos küldöttségnek – mondja Seres Attila, aki tudomása szerint az EMIH vezető rabbija nem a Honvédség különgépével érkezett Izraelbe. Mivel Izraelnek nincs saját alkotmánya, amely kimondaná, hogy az állam és az egyház szét lenne választva – magyarázza a Kibic projektvezetője –, így aztán az országban a rabbiknak minden téren nagyon fontos szerep jut. Seres Attila éppen ezért úgy véli, hogy igenis van helye egy rabbinak az ilyen kormányfői látogatásokon, ha nem is a hivatalos küldöttség részeként.

Hasonlóképpen látja Köves Slomó részvételét a műsorba telefonon bejelentkező Gyarmati István, nagykövet, diplomata, biztonságpolitikai szakértő is, aki szerint Izrael Állam jellegzetessége miatt egy rabbi jelenléte hasznára lehet a delegáció tárgyalási képességének. Tulajdonképpen úgy is fel lehet fogni, hogy Köves Slomó, mint vallásügyi szakértő csatlakozhatott Orbánékhoz.

Reuven Rivlin izraeli elnök fogadja Orbán Viktort az elnöki rezidencián Jeruzsálemben. Mellettük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem csatlakozik a hazai muszlim közösség egyik vezetője sem, amikor egy iszlám országba látogat el a magyar miniszterelnök? Gyarmati István úgy véli ennek az lehet az oka, hogy a zsidó közösség Magyarországon jóval jelentősebb és befolyásosabb, mint a muszlim. Ráadásul Magyarországot általában nem szokták muszlimellenességgel vádolni, ellenben antiszemitizmussal igen, így kézenfekvőnek tűnik egy rabbi felvonultatása annak bizonyítékaként, amit Orbán többször is kihangsúlyozott izraeli látogatása során, miszerint a kormány mindent megtesz az antiszemitizmus visszaszorításának érdekében.

Maga a miniszterelnöki látogatás Gyarmati szerint mindkét ország számára hasznos volt. Izraelnek Magyarország segíthet az Európai Unión belül, hogy egy kontraszerepet játszon a V4-es országokkal együtt az Izraelt kritizáló EU-val szemben. Izrael pedig több szempontból is segíti Magyarországot, egyrészt kiállítja a bizonyítványt, hogy nem tartja antiszemita országnak, másfelől pedig gazdasági kapcsolatokat alakít ki magyar cégekkel.

Bár sokszor vádolják Orbánt azzal, hogy kizárólag saját érdekből cselekszik, a nagykövet viszont azon a véleményen van, hogy ebben az esetben valóban komoly értékalapú indoka van az együttműködésnek. Az antiszemitizmus elleni küzdelemnek ugyanis nem lehet pártpolitika alapja, aki nem lép fel a jelenség ellen kellő alapossággal, az kizárja magát a civilizált világból. Ebből kifolyólag az Izraellel való kapcsolatok javulását sem lehet rossz néven venni.

David Lau, Izrael askenázi főrabbija és Orbán Viktor megbeszélést folytat. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs/MTI)

A magyar ajkú izraeliek között ugyanúgy vannak jobb- és baloldaliak is, így minden csoport másféleképpen ítéli meg a politikai eseményeket – magyarázza Székely Róbert, az Izraelinfo munkatársa, aki szintén telefonon keresztül csatlakozott a Klubrádió műsorához. Orbán Viktor látogatását azonban az Izraelben élő magyarok többsége negatív érzelmekkel fogadta a magyar kormány olyan antiszemita megnyilvánulásai miatt, mint a Soros György elleni kampány, a Horthy Miklóst dicsőítő megnyilvánulások vagy éppen Szabadság téri emlékmű. Székely szerint Orbánt a menekültekkel kapcsolatos kijelentései miatt is xenofóbnak tartják. Ezért is volt tüntetés Orbán Jad Vasem-i látogatása ellen, amit a magyar ajkúak is támogattak.

Azok a magyar ajkúak viszont, akik inkább csak az izraeli politikát követik, és kizárólag Izrael érdekeinek szempontjából értékelik a magyar kormányfő látogatását, jobban el tudják fogadni a két ország közeledését. Székely Róbert szerint ők kisebbségben vannak Izraelben azokhoz a fiatalokhoz képest, akik nagyjából 15 éve élnek az országban, és jobban érdekli őket, hogy mi történik a magyarországi belpolitikában. Az Izraelinfo munkatársa úgy tapasztalta, hogy az izraeli médiában nem volt túl jelentős visszhangja Orbán Viktor látogatásának, legalábbis az országban zajló egyéb eseményekhez képest.

Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó megtekinti az áldozatok fényképeivel borított Nevek Csarnokát, balról Robert Rozett, a Jad Vasem Könyvtárak igazgatója a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet és Emlékmúzeumban. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

Borgula András azt is izgalmasnak találta volna, ha a magyar miniszterelnök ellátogat Izraelben valamilyen civil szervezethez is. A műsorvezető korábban a Facebookon ajánlott is pár ilyen szervezetet Orbán figyelmébe. Seres Attila szerint szerencsésebb lett volna ezeket a programokat inkább Lévai Anikónak ajánlani, mivel a kormányfő feleségének a programja is fontos része az ilyen látogatásoknak.

A műsor vége felé Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökét is sikerült telefonon utolérni, aki elmondta, hogy azért nem volt része Orbán Izraelbe utazó delegációjának, mert nem kapott felkérését erre vonatkozólag. Heisler András hozzátette, hogy azért nem volt jelen rabbi a Mazsihisztől, amikor Orbán Viktor a Siratófalhoz látogatott, mert a Mazsihisz aktivitása sokkal inkább az érdemi dolgokra terjed ki, míg a Chabad tevékenységét média orientáltnak nevezte. A Mazsihisz elnöke szerint ezért volt fontos Köves Slomó számára, hogy közös fotón szerepeljen a magyar kormányfővel a Siratófalnál.

Orbán Viktor a Siratófalnál. Mögötte Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs/MTI)

A Mazsihisz ehelyett inkább tíz tanárt küldött ki egy izraeli szemináriumra, ahol olyan ismereteket kapnak, amelyeket hosszú távon tudnak majd kamatoztatni – meséli Heisler András. A tanárok a Scheiber és a Lauder iskolákból érkeztek fele-fele arányban, ami a Mazsihisz elnöke szerint jól mutatja, mennyire gondolják komolyan a szervezet változó világra nyitott zsidóság szlogenjét, hiszen a Lauder nem tartozik formálisan a hitközséghez. A tíz tanár egyébként jelen volt Orbán faültetésénél is a Jad Vasemben.

A Sorsok Háza és a Holokauszt Emlékközpont Schmidt Mária irányítása alatti lehetséges összevonásával kapcsolatban Heisler András az mondta, hogy a Mazsihisz a holokauszt kérdésében nagyon következetes politikát folytat, amely mögött hatszázezer meggyilkolt ember található. Ez pedig azt követeli, hogy a történelmet csak hitelesen lehessen tárgyalni, Schmidt Máriát pedig ebben a kérdésben nem tartják megfelelő partnernek. A Mazsihisz elnöke úgy látja, hogy a Jad Vasem elég egyértelműen kezeli a hitelesség kérdését, de a döntés a kormány kezében van.

Kapcsolódó cikkek

Mit jelent a cionizmus és hogyan jelenik meg a Somer mindennapjaiban?

2024.10.11.16 perc ago
A Hasomer Hacair Ifjúsági mozgalom októberi-novemberi programajánlója.

Meghalt Lily Ebert

2024.10.09.2 nap ago
A magyar származású holokauszt-túlélő TikTok-sztár az életét a vészkorszakkal kapcsolatos felvilágosító munkának szentelte.

Budapest 1944: halálmenet, munkaszolgálat, deportálás

2024.10.08.3 nap ago
Neves szakértők részvételével rendez tudományos tanácskozást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Mazsihisz-székház Goldmark-termében október 14-én, hétfőn 14 órától.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »