A hétvégén közel kétszáz rakétát lőttek ki a Gázából, amelyre Izrael a 2014-es Erős szikla hadművelet óta a legerősebb légicsapásokkal válaszolt. A jelenlegi tűzszünet csak ideiglenesnek látszik, amíg nem tisztázódik, mik is valójában a Gázai övezetet uraló Hamasz szándékai.
Szombaton mintegy kétszáz rakétát és aknagránátot lőttek ki a Gázai övezetből izraeli területekre, amelyek következtében Szderót városban egy lakóházba becsapódó rakéta három izraelit sebesített meg. Az izraeli tévécsatornák egész napos hírműsorukban azon izraeli települések nevét írták ki, ahol éppen légiriadó volt egy feléjük irányzott rakéta miatt. Az ezeken a helyeken élőknek ilyenkor azonnal az óvóhelyekre kell sietniük, ha még nem tartózkodnak ott. Több mint százharminc alkalommal riadóztatta az érintett környéken élőket az izraeli polgári védelem.
Az izraeli hadsereg légicsapásokkal válaszolt, a palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint az izraeli támadásban meghalt két palesztin tizenéves, és tízen megsebesültek. Izraelben a média háborúshoz közeli helyzetről beszélt, összehívták a biztonsági kabinet rendkívüli ülését másnapra. Gadi Ejzenkot vezérkari főnök pedig bejelentette, hogy az izraeli hadsereg szükség esetén készen áll tevékenységének fokozására.
Erre egyelőre azért nem került még sor, mert Izrael és a Hamasz egyiptomi közvetítéssel nem hivatalos tűzszünetben állapodott meg. Ennek feltételeiben azonban nem sikerült teljes egyetértésre jutniuk a feleknek. Izrael ugyanis azt követeli, hogy a rakétakilövések beszüntetésén túl a gyújtóbombákkal felszerelt sárkányok és légballonok eregetését is állítsák le, és a már hónapok óta tartó határ menti erőszakos demonstrációkkal is hagyjanak fel. Ez utóbbiakról viszont azt állítja a Hamasz, hogy nincs ráhatásuk, mivel ezek a legitim népi ellenállás eszközei. Ennek ellenére a palesztin média információi szerint a Hamasz ígértet tett Egyiptomnak a sárkányeregetés fokozatos csökkentésére.
Eközben az izraeli hadsereg a Vaskupola rakétavédelmi rendszer egységeit telepítette Tel-Aviv környékére, és légvédelmi tartalékosokat mozgósított. A biztonsági kabinet pedig az övezet felől érkező támadásokra adott kemény válaszokról döntött, amely a tüzeket okozó luftballonok és papírsárkányok eregetői elleni lépéseket is magában foglalja.
Az izraeli katonai hírszerzés szerint a Hamasz nem értékelte megfelelően az izraeliek szándékát, és meglepetésként érte a terrorszervezet vezetőit az erőteljes válaszcsapás, amit követően a Hamasz már azonnali tűzszünetet próbált kicsikarni. Izrael ebből viszont még nem akar levonni messzemenő következtetéseket, mivel a 2014-es Erős szikla hadművelet során is naponta érkeztek a hírek arról, hogy a Gázát uraló radikálisok a tűzszünetben érdekeltek, mégis 51 napig folytatódtak az összecsapások.
Izraelben azért sem tartják valószínűnek, hogy tartós tűzszünet jöhet létre a két fél között, mert a Hamasz előreláthatóan nem fog kiegyezni a jelenleg a Gázai övezetben uralkodó nehéz gazdasági helyzettel és a katasztrofális állapotban lévő infrastruktúrával. Az utóbbi idők történései ugyanis arra engednek következtetni, hogy a Hamasz hajlandó nagyobb kockázatot is vállalni a helyzet javításának érdekében. Még akkor is, ha ez háború közeli állapotba sodorja a térséget.
Tartós tűzszüneti megállapodáshoz jelentős humanitárius segítségre lenne szükség a Gázai övezetben, ehhez azonban Izrael csak abban az esetben hajlandó hozzájárulni, ha történne előrelépés a Gázában eltűnt, illetve fogva tartott izraeliek ügyében. A Hamasz viszont csak akkor menne ebbe bele, ha annál is több palesztin elítéltet engedne szabadon Izrael, mint ahányat jelenleg hajlandó lenne. További akadály, hogy Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke nem hajlandó semmilyen infrastruktúra fejlesztéshez hozzájárulni a Gázai övezeten belül.
Miért ront neki a gázai határnak több tízezer palesztin, amikor tudják, hogy lőni fognak rájuk?
(Haaretz, MTI)
